Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
: • * - 7 . /<?/ ** A szocializmus építése megkövetelj hogy a munkás-paraszt szövetséget kiszélesítsék, a munkás-paraszt szövetség szilárdsága, a szocializmus eszméiének a hatása lehetővé is teszi ezt, amellyel a restauráció lehetősébe is a semmibe vész. A lehetséges szövetségesekért való harc a proletariátus osztályharcának része. Aki a munkás-paraszt szövetség kiszélesítését a szocializmus építése időszakában az osztályharc feladásaként értékeli, az nem érti a proletárosztályharc diale ktikóját,, az nem érti a proletárosztályharc lényegét, az nem érti, hogy a munkásosztály feladata nemcsak önmagának a felszabadítása. Tehát, amikor a proletariátus hatalmon van, a proletariátus osztályharcához akkor is hozzátartozik, lényeges összetevője a szövetség megteremtése, de céiia már a szocializmus alapjainak a lerakása, a szocializmus felépítése, A pioletárforradalom egyik .lényeges különbsége a polgári forradalommal szemben éppen az, hogy a szocialista forradalom győzelme, a hatalom '"'v megragadása után, a szövetségesek nem fordulnak el a munkásosztálytól, ellenkezőleg az alapvető szövetség kiszélesedik. A proletariátus részéről nemcsak azoknak a szövetségeseknek a megnyerése jelent osztályharcot, akiket a tőke ellen, a tőkés rendszer megdöntésére vezet, sorakoztat maga mögé, hanem amikor a szocializmus építésébe vonja be őket, más olyan rétegekkel együtt, amelyek a proletárforradalomban nem veitek részt, Természetesen ez a harc más jellegű, mások az eszközei, mint a volt uralkodó osztályok elleni harcnak, nem antagonisztikus ellentmondásokat kell megoldani, hanem ingadozásaik ellen kell fellépni, nevelni kell, érdekeik felismeréséhez kell elvezetni őket. Ez pedig hosszadalmas nevelő, szervezőmunkát jelent, amely az osztályharccal egyenlő. A..ji.jaieiailátus..ja8.ztá ly harcán a k mások az eszközei az ellenséggel szemben, s mások a szövetsége,sekkel szembep, »Az osztályok megszüntetése - mutat rá Lenin - nemcsak azt jelenti, hogy elkergetjük a földbirtokosokat, meg a tőkéseket... jelenti azt is, hogy felszámoljuk a kistermelőket, márpedig a kisárutermelőket nem lehet elliöygetni, nem lehet elnyomni, ezekkel össze kell férni, ezeket csak igen hosszadalmas, igen lassú, óvatos szervezőmunkával lehet (és kell ) átformálni, átnevelni*. (Lenin Müvei 31. kötet. Szikra 1951. 30. old.) Ugyanez a helyzet^ ugyanez az álláspont a más lehetséges szövetségesekkel szemben is. Mit nem vesz figyelembe a második általánosítás? Mipd^ekelőtLazt,.. hogy a szövetségpolitika a proletariátus osztálvharcának része, hnpv__n__B'/nyetségesek megnyerésére tett erőfeszítések a proletariátus részéről nem azért történik, hogy a proletariátusnak szövetségesei legyenek általában, hanem konkrét cél elérésére legyenek szövetségesei: a szocializmus megteremtésére. (Most eltekintünk a proletárdiktatúrát megelőző olyan forradalmi célkitűzésektől, mint a munkás-paraszt demokratikus diktatúra, stb.) A proletariátus diktatúrája osztályharc kérdése, amely o töke elleni harcban a tőke megdöntésének a _______________________________________________1___________________________________________________ J
