Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1985-02-16
| Elsődlegesnek tartjuk azon juttatások óe értékük megőzrósót, atnolyek a nélkülözhetetlen megélhetési források. Ezért hoszszabb távon meg kell oldani a nyugdijak reálértékének megtartását, a legalacsonyabb nyugdijak és a gyermeknevelést segítő juttatások reálértékének további emelését, a családalapítás támogatását. Nekünk, szak szó rvezo töknek ösztönöznünk kell a vállalatokat az önállóbb, az eredményességtől függő szociálpolitikai lépések megtételére. Az elmúlt öt év tapasztalatainak birtokában és a Központi Bizottság állásfoglalásának ismeretében válaszolnunk kell orra a nagyon lényeges kérdésre, hogy a szakszervezeti mozgalom képes-e meguhodnl, magasabb színvonalon megoldani a holnapi feladatokat. Úgy érzem, a válasz egyértelműen igon • Hogy erre képesek io legyünk, az eddigieken túl, néhány belső szervezeti kérdésre választ kell találnunk:- órohetően előtérbe került munkánk minőségi javítása, mert az ^ alapvető szakszervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás, "beszűkülés" következett be.- napjainkban egyik legaktuálisabb kérdés - mivel a választások előtt állunk ~, hogy a tagság nagyobb szerepet játszók d tisztsógvi-elek kiválasztásában, Valamint az, hogy az önállóan gondolkodó, kezdeményező és következetes munkára való alkalmasságot részesítsék mindenütt előnybe. Ha növekszik majd a választók felelőssége, azonnal felmerül a kóróds, kinek is tartozik számadással a bizalmi, illetve az szb-titkár? szabod-e engedni, hogy a bizalmi csupán az szb-titkár előtt órezzen felelősséget? Nagyon határozottan kell válaszolnunk: nem. Minden tisztségviselő elsődlegesen a tagságnak felelős. A termelés segítésének korszerű értelmezése nemcsak mozgósítás, ’ propaganda és versenyfelhívás, hanem a dolgozók érdemi bevonása a gazdasági feladatok megoldásába órdókolttó és részvevővé tétele. De jelentenie kell a vállalkozási kedv ösztönzó ót, a vezetői módszerek korszerűsítésének segítését, a gazdasági vezetés hivatali-bürokratikus rendszere elleni fellépést is. Végezetül, de nem utolsó sorban szólnunk kell a gazdaságot segítő munkának szerves részéről, a munkahelyi demokrácia színvonalas érvényesüléséről. Szakiakban majdnem mindönki helyesli és támogatja a munkahelyi demokráciát. De ez a támogatás nagyon különböző értékű. A szándékok sokfélesége húzódik meg mögötte. Ez ma egyszerre jelent egyesek részéről megfogható, pozitív, társadalmi, politikai törekvést, másoknál csak közös óhajt, urait csodaszernek vélnek, nem kevesek részéről pedig a demokrácia csupán a mai viszonyok felértékelésére alkalmas eszköz, a demokrácia jelszava önmagában is jelentős. De már félrevezet, ha arra sem ad módot, ho^y a dolgozók saját vállalatuknál érdemben meg tudják vitatni a gazdálkodás alapkérdéseit. Ez elmúlt években nem keveset léptünk előre ezen a téren, olyan uj formák, lehetőségek nyíltak meg, melyektől a társadalom, a munkahelyi demokrácia fejlődését várta. De a lehetőségek és az eredmények még nincsenek összhangban egymással. Alig sikerült csökkenteni a munkahelyi demokrácia értelmezése és érvényesítése körüli zűrzavart. Észrevehetők olyan jelenségek is, melyek az egészet formálissá teszik. A munkahelyi demokrácia szervezeteinek, formáinak üresjáratai nem kismértékben csökkentik az aktivitás értelmét. Aminek ma- 22 -
