Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1985-02-16
® 2 4 * I _ 13- '•* díjazásuk után több hónapig nőm jelentkeznek át a területi alapozórvezethoz• 6-0 hónap után nem tudjuk okét átvenni, vissza kell küldeni volt pártszervezetükhöz. Ha visszaküldjük, nem vonják okét folelüooégro, hanem a bólyoghátrolókot lerendezik, uj dátummal kiállítanak ogy másik átjelentőt ós a maguk részóról rendben lévőnek tokintik az ügyet. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy egyes munkahelyi pártszervezetek nem foglalkoznak kellőképpen a nyugdíj előtt álló elvtársakkal, nem készítik fel őket a területi pártéletre. Nem segítik jövendő alapozervozetük előzetes megimsorósében, nem tájékoztatják, milyen összegű tangdijat fognak fizetni, igy többször előfordul, hogy a jelentkezéskor már úgy jön az olvtárs, hogy ő csak annyi tagdijat akar fizetni. Ezért egyes elvtársak az átjelentkezés után mér a következő hónapban bejelentik kilépési szándékát,mert a fontiek mellett úgy gondolja, hogy nyugdíjazásával együtt a pártból is nyugdíjba mentek. A másik nagy gondunk az úgynevezett gmk-ban dolgozók ós a kisiparosok kérdése. Néhány alapszorvozotbon számuk eléri a létszám 1/3-át, s ez szervezeti ós működési problémákat is okoz. Az is igaz, hogy közülük vonnak, akik rendszoros pártóletet élnek, van olyan is, aki alapszórvozoti vezetőségi tag, s becsülettel látja el feladatát. A nagy többség azonban nem jár taggyűlésekre, pártrendezvényekre, elfocjaltságukra való hivatkozással, közülük főleg a gmk-sok sokat vannak vidéken, még tagbólywgot sem mindig lehet velük lerendezni. Pártmunkát nem vállalnak. Úgy gondolom, részükre a KIOSZ keretén belül lenne célszerű egy pártszervezet létrehozása, mely rugalmasabban tudna esetleg alkalmazkodni elfoglaltságukhoz. Területünkön a lakosság létszámának mintegy 20-22 ;j-a nyugdíjas. Saját vizsgálataink alapján ós a napokban befejeződött nyugdíjas összeírás visszajelzéseiből a nyugdíjasok körülményeit, életvitelüket értékelve sok pozitív tapasztalatot szőröztünk . Sokan közülük jó egészségben vannak, s igy visszajárnak volt munkahelyükre, vagy máshová dolgozni, s igy egészítik ki nyugdijukat. Munkahelyükön továbbra is bekapcsolódnak az üzemi vagy a területi közéletbe. Eljárnak a nyugdíjas összejövetelekre, részt vesznek kirí indulásokon, kerületi rendezvényeken. Sok terülőtón sajnos az üzemek nyugdíjba ment dolgozóit soha nőm hívják még nyugdíjas találkozóra sem. Megszabad a kapcsolatuk a szakszervezettől ós mindennel, ami az üzemet jolentotío számukra. Mások családban élnek, gyerekekkel, unokákkal, s megtalálják elfogalaltságukat. őzek az emberek a család segítségével jobb körülmények között kiegyensúlyozottan élnek. bizonyos mértékben, ahol családi házban laknak, ooglt a nehézségek elviselésében az is, hogy a legfontosabb zöltsóg-gyüraölcs, hús, tojás megtöröm a kertben. Ezeknél az embereknél is kevesebb a panasz. Azt mondjak, nehéz ugyan, de ki lobot bírni* Azt vallják, hogy inkább nehezebben élnek, csak ne legyen háború, üokkal rosszába a helyzete azoknak, akik régen mentőit nyugdíjba, 4 / /1 H _____*___________________________________________,_-_______--------- Z ■______________________________
