Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1975-02-08
r “ i zését a vezetés munkája felett. Az ellenőrzési és beszámoltatási jogkör érdemi gyakorlásához a pártszervezet tagjainak - a nevelőtestület más tagjaihoz viszonyitva - igényesebb felkészültséggel kell rendelkezniük. Többet és tudatosabban kell foglalkozniok közoktatáspolitikai kérdésekkel. Tudatosan kell fejleszteniük azt a képességüket, hogy az iskolai közösség egészében gondolkodjanak, hogy át tudják fogni a nevelési folyamat leglényegesebb összefüggéseit. S most mindezt azért mondtam el a tisztelt értekezlet előtt, hogy megfelelően tudjam érzékeltetni a pedagógus alapszerve zetek felelősségét, szerepük súlyát még akkor is, ha munkájukkal szemben támasztunk követelményeket, mivel találhatók benne hiányosságok is. De engedjék meg nekem, hogy az értekezlet elé tárjam gondjainkat is. Alapvető gondunk az általános iskolák helyzete, az 198o-ig beiskolázára váró gyermekek elhelyezése, ellátása. Budapesten belül aránytalanul mostohább körülmények között tanulnak a munkás-kerületekben dolgozók gyermekei, mint a belvárosban lakó szülőké. Amig az V.kerületben 7, a VT .kerületben 9> jól szervezett iskolai célokat szolgáló épületekben folyó oktató-nevelő munkát 2 képesítés nélküli nevelővel látnak el, addig a XVII.kerületben 12 iskolajL, 27 épületben szóródik szét. Az épületek 3o %-a épült csak közoktatási célokra, a képesítés nélküli nevelők száma 22, az óvodákban 27* A szaktanári ellátottság Budapesten 97,3 %~os, nálunk 92,9 %• A két műszakos tanítás aránya is nagyobb, és köztudott tény, hogy a délután folyó tanitási órák összértékét aligha becsülhetjük 4o %-osnál többre. A napköziotthonos tanulók aránya az össz-létszámhoz viszonyitva Bp-i átlagban,még kirivóbb, pl. az V.kerületben 62,6 %, nálunk csak 41,1 %. És hadd hangsúlyozzam, hogy a XVII. kerületben a tanulók 79,8 %-ka fizikai szülők gyermeke, ami Bp-en a legmagasabb. Hogy a feladatokat elláthassuk legalább 7o általános iskolai ne, velő, óvodáknál közel loo fő kellene 198o-ig. Pedagógusaink egy része helyben lakik, de jelentős része belső kerületből jár ki, naponta 4-órát utaznak, ez jelentős idő és költség. Örvendetes, hogy nagyrészük ragaszkodik kerületünkhöz, bár magasabb fizetés és jobb munkakörülmények várják őket a belső kerületekben. Elég, ha csak az uj lakótelepeken épült iskolákra gondolok, ahol tornaterem, könyvtár, szaktantermek, a korszerű oktatás minden feltétele várja őket. A fizetési átlag Bp-en 2,6oo Ft, még kerületünkben 2.4oo Ft. Probléma, hogy a főváros évente 2-3 lakást tud biztosítani pedagógusaink számára, pedig a jó élet- és munkakörülmények, a fizetés és lakás biztosításával megtarthatnánk a kerületben lakó nevelőket, illetve megnyerhetnénk ügyünknek azokat ; az itt lakó fiatalokat, akik jelenleg pedagógusnak készülnek. De hogyan érvényesitheétő mindez az ilyen objektív körülmények között? Ennek ellenére a kerületünkben dolgozó nevelők hallatlanerőfeszitéseit dicsérik, hogy az egy tanulóra jutó mulasztott órák száma Bp-i átlagban alacsonyabb; a fizikai dolgozók továbbtanulásra jelentkezett gyermekeinek %-os aránya nagyobb /Bp-i átlagban 96,7 %, a XVII.kerületben 98,3 %•/ A bukások arányszáma Bp-en o,6 % volt, a XVII.kerületben o,5 % volt az elmúlt tanévben. Mivel Bp. külső kerületei fokozottan ellátatlanok, az ott dolgozó pedagógusoktól és vezetőktől fokozott erőfeszítéseket igényelnek - a fontos eredményességi mutatókban mégis állják a helyüket. ./• : AU