Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/1)

1975-02-08

r n • - 11 -Ismeretes, hogy a KB. 1972. novemberében, a X.Kongresszus «át­építésre vonatkozó határozatainak végrehajtása érdekében szabó lyozta a tagfelvételi munkát. A hangsúlyt a párt' I muS£áso®z?^v elcsapat jellegének erősítését, a mennyiség helyett a minősével 'J jelölte meg a partszervezetek számára. " " ° A fenti határozat nemcsak a párttagságon belül, hanem a szélesebb partonkivuli körökben is érdeklődést és vitát váltott ki. A párt­­tagok többségé - elsősorban a fizikai dolgozódat tömörítő alapi ei*veze teinknel - helyeselte és időszerűnek tartotta a tapfel­­veteii munka szabályozását. Egyetértésüket fejezték ki a felvé­teli követelmények szigorításával, az ütem lassításával és a mun­kás arany javitasaval kapcsolatos követelményekkel. Alapszerveze­­vezetőségi üléseken, taggyűléseken kivétel nélkülVi­tattak a határozatot. Ennek hatására az értelmezés egységesebb lett, estaltalános az a tapasztalat, hogy alapszervezeteiSk ta-_ felveteti munkájában pozitiv változást eredményezett. Az alapszer­hl 1í'anZU tevékenysége az elmúlt két évben tervszerüb­,.v^tt, arait az is bizonyit, hogy nagyobbrészük részletes tarfel­vetéli programmal rendelkezik, illetve ma már valamli n?i IlaSIzlrl vezet vezetősége személyre bontva számot tud adni ar?óí ho?? perspektívában felvétel szempontjából kikkel foglalkoznak. 7 lónmevbiznt^IUdí 3 kiöltek felkészítése, társadalmi munkával va­­lo megbízatása és a megbízatások teljesítésének értékelése. A ko­rábbinál nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a jelöltekkel még: a felvételük előtt megismertessék a Sz.Sz^ot,különösen a pártSság­­lf kötelességek és jogok vonatkozásában. Figyelemre méltó itenekSa alapszervezeteink ebben a munkában, mind jobban é­é^tárqada^í? 3 s?oc.brigádok körében folyó nevelőmunkára es társadalmi tevékenységre, ami azt jelenti, hogy ezzel tulajdon­flleíős^unSátta?1 BZervekot is bekapcsolják a párttaggá nevelés ebmondhatom, hogy alapszervezeteink nagyobb ré­­fz®ie llemzo» hogy tagfelvételre csak akkor kerül sor. ami­él?t? konk;Fét társadalmi munkával bizonyította köz­életi erdeklodeset, a szocializmus iránti elkötelezettségét. Álta­lános, pozitív megállapításokon túl azonban látni kell az alapszer­vezetek tagielveteli munkájában azokat a hiányosságokat is! amelyek az^geszseges tendenciák kibontakozása mellett ma még megtalálha­belsfí°é?fitperi«m^ szóitam arról, hogy az alapszervezetek tartalmas, Jetf» a Portónkívuli dolgozok által is elismert politikai tq/'fe?vp?piZ?t0 G?erepe» tekintélye, elengedhetetlen feltétele, ízért^ aI eddn---fpWinieriri;yiuuS^--eS, ffliriősfSi fejlődésének. Éppen ezert, az eddigieknél nagyobb következetességgel kell érvénvt sze­rezni armaz: a natarozatban foglalt követelménynek, hogy biztosítsuk a párttagság öntisztulási folyamatát: kikerüljenek a párt soraiból" azok, akik valamilyen oknál fogva arra érdemtelenné váltak. SfŐmetSkaiq7Í 74 f,HAÍh?áítért,elíeflet is me£állapította, elmond- 71-HimmnKÍ ■' tagfe 1.munkánk a részben itt felsorolt po­mü fTMlMést mutat!S 3 998 mslerb ellenére egyértel­kai efinild-o^Aakban felvetb 84 párttag, akiknek mintegy 65 %-a fizi­­^®1..^°fSOZo, a szervezeti eletben tanúsított aktiv részvételével nyitják fzhaaK/ele10? be°®ztásban, politikai funkcióban bizo-’ nyit jak az alapszervezetek jo munkáját. */ • ___________________ Al_

Next

/
Oldalképek
Tartalom