Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/1)

1962-10-07

I I * - 24 - 3 Szántóföldi növény termelés* Kerületünk városellátó jellege miatt a ke­nyérgabona termelés jelentős mennyiségben csökkent, ezzel szemben a ta­karmánytermő területet állandóan növeljük. 1959 évtől az árpa vetéste­rülete 3oo kh-val, a kukoricáé 154, a lucernáé pedig lo9 kh-val növeke­dett. Ezen időszak alatt az őszi- és tavaszi árpa termésátlaga a megfe­lelő agrótechnika alkalmazása mellett több mint 2 q-val emelkedett. Nem emelkedett a kukorica termésátlaga. A takarmánygabona loo ;á-os gépe­sítése, a tsz-ek munkaerő hiánya, valamint az egyes növényféleségek ter­més eredményei indokolttá teszik a kukorica vetésterületén csökkentését, a takarmánygabona javára, a felszabadult munkaerő átcsoportosítását a kertészetbe. Szállatakarmányok területe - a lucerna kivételével - elegendőnek látszik. ^z állatállomány növelése, a talajerő fokozása érdekében a lucerna terü­letét a szántó 14 /j-ra kell emelni. Kertészetünk fejlődését elsősorban az öntözéses terület, valamint az üveg­felület növekedésében tükröződik. 1959-től az öntözéses terület 25 kií­rói, 151 kh-ra, az üvegfelület ll.ooo Q-ről, 38.16o O-ra nőtt. Kedvezően alakult az 1 O-ra eső hozamérték is. /115 h-ról, 176 Ft-ra/ Az öntözött terület és az üvegfelület növekedésével arányosan nőtt ugyan a termelés, azonban az 1 kh-ra jutó bruttó termelési értékkel nem lehe­tünk megelégedve. Drágitja a kertészet termelését az, hogy általában igen sok növényiéleséget termelnek, e miatt a kertészeti táblák a régi kispárcellákra emlékeztetnek. Nincs kialakulva tsz-kénk a különböző növények pforilja. Az üvegházak, ablakok kihasználása a fejlődés ellené­re sem loo f<r-os• Nem megoldott a palántázás és növényápolás gépesítése. Kertészeink idegenkednek még a műanyag—fóliák alkalmazásától, holott azok által a termléseredmény - viszonylag csekély ráfordítással - jelen­tősen emelhető lenne. A kertészet kerületi szinten összehangolt profili­­rozása, a korszerű módszerek alkalmazása, az öntözéses terület továobi emelése közvetlen feladatot jelent, mely révén elérhető az ötéves terv­ben előirt ho Idánkén ti 2o.ooo Ki-os bruttó termelési érték. SziálŐKxás Szőlőink és gyümölcsöseink területe a lehetőségekhez mérten nem fejlődött kielégítő mértékben. A telepítés nagyobb ütemét akadályoz­ta a tagságnak az a helytelen szemlélete, hogy a szőlő és gyümölcster­melés ráfizetéses üzemég. Valóság az, hogy a szőlő és gyümclcstelepités költségei csak évek múltán térülnek meg, de akkor - szakszerű kezelés esetén - bőségesen. Pl. a csemege szülő 25 q-ás átlagtermelés esetén kb. 2o.ooo I bruttó és mintegy 8-9 ezer Ft tiszta jövedelmet biztosit, a gyümölcstermelés tiszta jövedelme pedig még magasabb lehet. Mindkét kultúra a telepítés és gondozás teljes költségét, a telepítés­től számított 8-lo év alatt behozza. 21 _____*_____________________________________________■- -.................. ......-A_____________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom