Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1962-10-07
^ -> -Mft i • xA I 6 I túlmenően komoly feladataink is vannak még* J A jelenlegi körülmények között Budapest ellátását a kívánt mértékben biztosítani nem tudjuk. 27 növényiéleséget termelünk 200-400 n. öles területeken* Ilyen körülmények között a haladó agrotechnikai eljárásokat alkalmazni nem lehet. Ha azt akarjuk, hogy szocialista módon gazdálkodjunk, annak előfeltétele hogy megszűnjenek az ilyen apró parcellák és kialakuljanak a nagy t áb 1 ák * Hagyjelentősége van ahnak is, hogy beruházásainkat megfelelően hasznosítsuk. Eddig úgy néztünk ki, hogy beruháztunk önmagáért a beruházásért és szem elől tévesztettük, hogy a beruházások célja a több és jobb termelés elősegítése. Például építettünk juhhodályt, ami nem alkalmas a célra, üvegházat, amelynek fűtése többe került volna, mint az egész évi várható termés. Beruházásainkat most úgy alkalmazzuk, hogy figyelembe vesszük a tagság érdekeit és azt is, hogy több árut biztosíthassunk a kerület dolgozóinak. A továbbiakban feltétlenül szükségesnek látjuk, hogy a kerület egyes termelőszövetkezetei részére kialakítsuk a megfelelő profilt. Eddig az volt a helyzet, hogy a termelőszövetkezet azonos növényféleségeket termelt kisüzemi módszerekkel. A másik ilyen fontos probléma a gyümölcs és szőlőtermesztés fokozása. Engedjék meg, hogy a gyümölcstermesztés fokozásának szükségességét a saját példánkkal ilusztráljara. A Dózsa termelőszövetkezet őszibarackosa 6 éves, 22 hold területű. Egy holdon elért ez évi termelési eredményünk 28.000 Ft. nem beszélve arról, hogy ezzel a. lakosságot jóminőségü, friss gyümölcshöz juttattuk, hiszen az sem lényegtelen kérdés, hogy a vásárolt gyümölcs milyen minőségű. A szőlőtermelés terültén 30-40 q. a várható holdankénti termés mely kb. 32.000 Ft.-ot jelent szövetkezetünk tagágának holdanként . A tömegkapcsolatok kérdését úgy szeretném felvetni, hogy mennyire döntő jelentősége van annak, hogy úgy a párt, mint a szakvezetés a dolgozókkal együtt alakítsa ki a tsz, tagok helyzetét. Amikor a tsz. tagok, úgy látják, hogy egyes intézkedések nélkülük történnek, nem is érzik azt magukénak, és nincs kedvük a munkához. Mi a továbbiakban minden lényeges intézkedés kiadása előtt azt meg fogjuk tárgyalni a tagsággal, mert ez a módszer már az eddigiek során is igen jó eredményre vezetett. A Dózsa tsz. életében szinte hagyományossá vált, hogy a második félév során tervet kellett készíteni az első félév lemaradásainak behozására. Ezen a területen feltétlenül változtatni kell munkánkon. Szó volt a beszámolóban arról is, hogy nagy gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek együttműködésére. Ezen a területen már számos kezdeményezés történt - pl. a baromfikombinát közös megépittetése - és vannak olyan kezdeményezések is, melyek közös kertészet kialakítását eredményezhetik. Nagyüzemi gazdálkodást folytatni csak úgy lehet, ha mind a négy‘termelőszövetkezet egyesül, mert igy az erők szétforgácsolódnak, 3 a beruházások sem elég eredményesek. A kerületi küldöttválasztó értekezletnek határozatában jó lenne ha említés történne arra, hogy kívánatosnak látszik a kerület termelőszövetkezeteinek egyesítése, mert a nagj üzemi gazdálkodós feltételei csak ezen az utón biztosíthatók. Még mindig vannak olyan vélemények, melyek nem a szövetkezetek egységét segítik elő. Nyilván ha azt akarjuk, hogy a kerületben létrejöjjön a kermelőszövetkezeti egység, a tsz-ek pártszerveze•. .. _ y
