Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1987-05-07
P~ Az importban a külkereskedelmi vállalat feladata és célja a forgalmazás alapján minél magasabb jutalék-bevétel elérése. Az iparvállalat szempontjából létérdek az ellátás zavartalansága, az ár leszorítása, a készletek optimuma. Mindez a külkereskedelmi vállalatnak nem érdeke - sőt időnként ellenérdekelt. Az import értékkontingensek kitöltésénél a külkereskedelmi vállalat érdektelensége miatt számos kisebb értékű, igen fontos alkatrész besaerzésére nincs eredményes intézkedés. Végülis a külkereskedelem és az ipar eltérő, alapvető érdekei naponta sok esetben, kényszerűen megoldódnak - mégha ellentmondásosan is. Megállapítható, hogy az elkülönült külkereskedelmi szervek útján bonyolított export fenntartását nem az indokolja, hogy ez bármilyen sanpontból jó megoldás, hanem az, hogy a befektetett állami tőkét a kezdet kezdetekor megállapított szakkülkereskedelmi vállalatok birtokolják, az iparvállalatoknál nem képződik a megvásárlásukhoz elegendő tőke. Az érdekellentétek ütközésekor a külkereskedelmi vállalat lényegesen kedvezőbb pozícióban van, mert az újratermelési folyamat kényszerpályája következtében termékeinket mindenképpen értékesítenünk kell, pótalkatrészekkel el kell látnunk. A gazdasági szabályozás problémái 4./ A vállalatokat leginkább a döntő részarányt képviselő szocialista export szabályozása befolyásolja. a/ Az iparvállalatok nyereségét, a vállalatok gazdálkodásának alapvető feltételeit illetően döntő mértékű szabályozó változások történtek /ezek elvonás jellegűek/:- A "termeléskorszerüsítési támogatás" - amelynek a Rbl elszámolású export relatív alacsony árbevétel szintjét kellett kiegészítenie - 1985. ill. 1986-tól az IKARUS- ban és EMG-ben megszűnt. ít
