Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1985-11-28
ii. A szövetkezetek gazdálkodásának helyzete A szövetkezeti szféra gazdasági helyzete labilisabb, mint a vállalati rendben működő gazdálkodó egységeké. Ennek az az oka, hogy a szövetkezetek méginkább függvényei a piac alakulásának, gazdasági erejük, pénzügyi tartalékaik az utóbbi években meggyengültek, illetve kimerültek. A szövetkezetek állóeszközállománya, létszámösszetétele és nagyságrendje csak bizonyos mértékű rugalmas iga^ zodást tesz lehetővé. A keresletszegény belföldi piac és a gyártási lehetőségek közötti összhang megteremtése teljes mértékben nem lehetséges. A kerület szövetkezetei közül csak a Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet képes nem rubel elszámolású exportot elérni. A többi szövetkezet értékesítése csak belföldre irányul. A termelési feltételek a szövetkezetek számára az év folyamán kedvezőtlenül alakultak. Általánosnak mondható az anyag- és alkatrész-hiány, ami az ütemes munkavégzés megszervezését gyakran lehetetlenné teszi. A Fémöntő Kisszövetkezet az alapanyag-hiány miatt /öntészeti alumínium tömb/ egész évben gondokkal küzdött és még az sem kizárt, hogy az év hátralévő részében anyaghiány miatt a termelést le kell állítania. Textil alapanyag és kellékbeszerzés nehézségei miatt a Ruházati ISZ is állandó munkaszervezési gondokkal küzdött. A Fémöntő Kisszövetkezet kivételével mindenütt tovább súlyosbodott a létszámhelyzet. Az Építőipari Szövetkezet fizikai állománya a tervtől eltérően jelentős mértékben csökkent. Újszerű jelenség az építőipari munkaerő-piacon az, hogy a munkavállalók nem egyénileg lépnek ki /vagy be/, hanem komplett brigádban. A Ruházati ISZ létszámgondjait súlyosbította az is, hogy a vezetők közül többen tartósan betegek. A létszámhiány áthidalása szükségessé tette, hogy a nem fizikai területeken egyes munka<S) % V <-ii-
