Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1985-11-28
j— ’XÍ—I- 8 -kereset-növekedést csak többletadózás mellett tudnak teljesíteni. A vállalat véleménye szerint az adott feltételek mellett a teljesítmény szerinti ösztönzés nem valósítható meg, vagy legalábbis csak korlátozottan. Érdekes, hogy az EMG, amely az IKARUS-hoz hasonlóan a keresetszint szabályozást választotta, a lehetőségekkel elégedett, i A vállalat 10 % átlagkereset növekedést irányozott elő, ebből 6 % alapbérfejlesztést valósított meg. Korszerűsítették a belső ösztönzési rendszert, bővitették a teljesítménybéresek arányát és felemelték a különféle pótlékokat, melyek együttes hatására az átlagkereset növekedése 11 % körül alakul. Az AURAS a keresetnövekmény szabályozási formát választotta 1985. évre 5 %-os keresetnövelési tervvel. Az évközi bérfejlesztési intézkedések hatása 3,75 % keresetfejlesztés. Mivel a vállalat időarányos eredménye jelentősen elmarad a tervezettől, további bér- és keresetfejlesztésre nincs lehetőség. Az Autójavító Vállalat a keresetnövekmény szabályozási formába került, de a várhatóan alacsony nyereség nem teszi lehetővé, hogy a dolgozók jövedelmét adózott formában is növelni tudják, ezért ^ a vállalat - Így a 3. és 6. sz. üzemegysége is - a szigorított keresetszabályozási formába kérte átsorolását, amely csak igen szerény keresetnövelésre ad módot. 5/ Osztatlan érdekeltségi alap képzése és felhasználása Az egységes érdekeltségi alap bevezetése az eddigieknél nagyobb önállóságot biztosit a vállalatok számára a fejlesztési- és részesedési célú kifizetések részarányának megállapításában. A fejlesztési célú felhasználást korlátozza a bevezetett felhalmozási és vagyon adó, a részesedési célú felhasználást a szabályozás módjától függő mértékű progresszív adó terheli. A vállalatok egy része /IKARUS, EMG, AURAS/ fejlesztési döntései miatt ÍT+ L______________ ___________________