Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1985-11-28
p— ma—J- 15 -További fontos sajátossága a keresetszint-szabályozásnak, hogy bár a szabályozás szinvonal-tipusú, mégsinos 'racionális értelme az u.n. létszám hígításnak. Hiába növelné a létszámot a vállalat átlagkereset alatti dolgozókkal, a korábbi létszám és kereset után fizetendő' adó nem csökken, neri nem az átlag, hanem az egyéni tényleges kereset az adó alapja. A keresetszint-szabályozás egyértelműen magas követelményt fogalmaz meg a vállalatokkal szemben, de ki lehet és ki is kell használni azt az előnyt, hogy nem korlátozza a kereseteket és a teljesítményeket. Azáltal ad lényegesen jobb mozgásformát mind az egyéni, mind a vállalati érdek számára, hogy a szigorú követelményrendszerrel párhuzamosan megadja a kereset dinamikus növelésének lehetőségét is. Vállalati keretek között is meg lehet közelíteni a második gazdaság feltételrendszerét, az egyéni és vállalati érdeket összekapcsolva lehet kielégíteni az egyéni keresetigényt. Végül még a keresetszint-szabályozásnak egy kiegészítő eleméről kell említést tenni, az u.n. többletadóról. A többletadó fizetése két feltételhez kötődik: nem kell többletadót fizetni, ha- a tárgyévi átlagkereset legfeljebb csak 3 %-ka.l magasabb az előző évi átlagkeresetnél, vagy- az egy forint keresetre jutó hozzáadott érték mutatója a tárgyévet megelőző évhez képest nem csökken. • • . ■ ' /& . ' '' ' * • % _______________________
