Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1985-11-28

;p— " • J- 12 -Izek új szabályozási elemek: a vagyonadó mértéke 3 vetítési

VV"* „ , I . / %

azapja sajat vagyon - megnatarozott összegekkel csökkentet;,-Ml I !•'•/;**'«"

illetve :.iövolt, előző évi mérleg alapján megállapított - mértéke.

IfL^íag

Tartalmát cs hatásmechanizmusát tekintve a vagyonadó is erőforrásarányos elvonás , tehát a vagyonra vonatkoztatva ugyanazokkal a ’ | sajátosságokkal is rendelkezik, mint amelyeket a béradónál meg:K" I , , lí/p/;//

, nvif említettünk. /Elvárt minimális hozamkövetelmény, differenciáló hatás,

I! | I

A*

az alacsony hatékonyságú állomány felszámolásának szükségessége stb./.

V*|' | A vagyonadók számszerűsített mértéke 1985 évben a vállalatnál \ j

28 MFt-ot tesz ki, a 900 MFt-ot meghaladó vállalati vagyon alapján.

I-:

A felhalmozás célú kifizetések után 18 fá-os adót kell fizetni.

A felhalmozási adót nemcsak az állóeszközökre, hanem az általános forgóeszköznövelésre fordított befektetések után is fizetni kell, és az adókötelezettség a források felhasználásához kötődik. A felhalmozási adó a korábbi, beruházási vásárlóerő - korlátozó különböző eszközök /építési adó, beruházási illeték, fejlesztési alap központosítás/ szerepét veszi át.

Azoknál egységesebb és egyértelműbb követelményt fogalmaz meg,

sőt, hatáskörét kiterjeszti a forgóalapra is.

A fejlesztési alap elvonásával /zárolásával/ szemben előnye az, hogy nem a képzett forrást akarja már eleve mérsékelni, /ami már a forrásokat is nivellálja/, hanem csak a felhalmozási szándékot akarja befolyásolni. Ez is emeli a felhalmozás terheit /és ezen keresztül az adott felhalmozással szemben támasztandó jövedelmezőségi követelményt/, de el is kerülhető /kerülendő/ akkor, ha a fejlesztés