Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1985-11-28

r

1 • ■ .:.r J \:c oQII!’: :aü3l loir-i.::

'J • y **" j, . : ”* ci ü. ' -«• <L^ Üi1' > . i ... :0 C-» y 1*0 'j

cl# - w w) J_ ; oO ^ i‘v v II V *3 .L O fi oiiHO 1< >/ -* — '

m| | /

csökkenési leírás 60 ,'-át lehetett a fejlesztési alapba helyezni,

40 l’-a központosításra került.

3 r iflslfíBSwfeS®

i ' flflui s

, , , ,

1985-tol megszűnt az ilyen jellegű kozpontositas, az erte/c^ y _ IgpMy

^ csökkenési leírás teljes összege az érdekeltségi alapot növeli.

Ennek kapcsán előirta a rendelkezés, hogy az amortizáció teljes visszatartásából származó forrás növekmény felét a beruházási, illetve forgóalap-megelőlegezési hiteltartozások utolsó részlete- f j

inek törlesztésére kötelesek forditani a vállalatok, a hitelek lejáratától függetlenül.

I jj :

A teljes amortizációs összeg vállalati hatáskörbe utalása ugyanakkor kiegészül az amortizáció elszámolásának újtipusú szabályozásával. Ebből most csak két lényeges momentumot emelünk ki.

r\

A szabályozás egyrészt a költségként elszámolható amortizációnak csak a felső határát rögzíti, ezen belül az egyes géptípusoknál a vállalat gyorsírhatja, vagy lassíthatja a leírást.

Másrészt felső határt jelent az is, hogy az amortizációt csak ’ olyan mértékben szabad költségként elszámolni, amely mellett- a nyereségtartalék igénybevételével együtt - a mérlegben nem mutatkozik majd veszteség. .

Lényeges, új eleme a szabályozásnak az is, hogy az amortizáció egy egységes érdekeltségi alap részévé válik, felhasználásáról

I /■•'•’. ;•