Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1981-04-23
5 3 I alapján - két évenkénti értékeléssel fokozott figyelmet ford.it a termelésirányit ók munkájára. Az AJTJ-nál készült a vezetők és ezen belül a közvetlen termelésirányítók feladataira, hatáskörükre, jogállásukra igazgatói utasítás. Ez meghatározza a művezetők feladatait, jogkörüket is. A jogkörök között kevés a döntési szintű, de javaslattételi, joguk szinte minden lényeges ügyben van. Összefoglalva;a vállalati szabályozások általában elkészültek. Alapvetően a művezetők feladatait, kötelességüket, felelősségüket és csak korlátozott jogokat határoznak meg. Ez egyik oka lehet annak a több területen tapasztalható jelenségnek, hogy a művezetők vezetői funkciójának rovására növekedett az érdekvédelmi funkciója. 3./ Az irányított dolgozók létszáma Közvetlen termelésirányítással a vizsgált vállalatoknál összesen 138 fő foglalkozik /l.sz. melléklet/. Számuk a vizsgált időszak alatt 10 fővel csökkent. Az általuk irányított dolgozók száma átlagosan 40 fő. A legmagasabb az EMG-ben /64 fő/, a legalacsonyabb az AKIT 3.sz. üzemegységénél /33 fő/. Szükséges megjegyezni, hogy az egy termelésirányítóra eső dolgozók száma feltehetően túlzott, mivel a beküldött anyagokban a vállalatok öszszes fizikai dolgozójukat tüntették fel és nem a termelésirányítók által irányított dolgozók számát. Ez becslés szerint 10-15 %-kal csökkenti az egy fő termelésirányítóra eső létszámot. A termelésirányítókkal kapcsolatos elvárások szerint az egy főre eső dolgozók száma min. 30 fő. A vizsgált vállalatoknál ez meghaladja a 40 főt, sőt az EMG esetében ennél lényegesen magasabb, 44-50 fő, de 70 fős műhely is előfordul. «i—, wjHaME.
