Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1979-12-04
i^ir mnríiMMTiiii ~ " " ■* ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------r t 11 avatkozásra, ha a közvélemény szavára az információs tevékenységből eredően erríj sürgető igény lép fel. Ez következett be pl. az EMG-ben a PC.számítógépes termelésirányítási rendszer tapasztalatainak felülvizsgálata során, valamint az indokolatlanul magas forgóeszközlcószletek felszámolására tett intézkedésekkel is. 2./ Súlyponti feladatok kiválasztása. A pártszervezetek gazdaságpolitikai munkája a cselekvési programok bevezetése óta - mint már említettük - tervszerűbbé vált, A súlypontinak tartott feladatok - évről évvé - ebben jelennek meg konkrét megfogalraazásban. A vezetőségi üléseken, taggyűléseken való napirendre tűzés a kialakult beszámoltatási rendszer elősegíti a súlypontok meghatározását. Ezek hatékonysága nagymértékben függ a párt testület előkészítő munkájától, s az előkészítésben résztvevők felkészültségétől, tárgyismeretétől. Minél szélesebb körét vonják be a párttag és pártonkivüli szakembereknek a munkába, annál biztosabb szakmai felkószültség birtokában mérlegelhetek az elért eredmények, a megoldások tartalmi vonatkozásai, s határozhatók meg a további feladatok. Az AFIT- ban pl. az éves terv teljesítésének ütemességét tekintik súlyponti kérdésnek. Éhnek ellenőrzését pedig úgy végzik, hogy az üzemegységvezető félévenként, a termelési osztály vezetője pedig negyedévenként számol be pártvezetősógi értekezleten. 3. / A tudományosság és a gyakoi-latlassetg éxurényositése. A tudomány termelőerővé válása, a tudományos eredmények alkalmazása a gazdasági munkában a pártszervezetek minden szintjén elfogadott, sőt sürgetett jelenség. A túlzott gyakorlatiasság, prakticizmus elítélésére is többször sorkorült. A jelenségek elemzésénél a döntések előkészítésénél elfogadott a megfelelő elméleti módszer alkalmazása. Előfordult, de nőm jcűLomző az ál tudományoskodás is, operatív intézkedések helyett. Többnyire a szakzsargon túlzott iü