Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1976
r ... "i tünk be. Az ily módon kiképzett szakmunkások jelentős hányada felszabadulásuk után azonban kilépett és sok esetben inkább vállalta a tanfolyami költségek megtérítését. Bér - .jövedelem alakulása. Bérek - .jövedelmek. Átlagbér. Munkások. Alkalmazottak. Vállalat: 197o. 25.159 Ft. 25.778 Ft. 1975. 32.549 Ft. 31.o28 Ft. Index. 129,4 % 12o,4 % Üzemegység: 197o. 25.476 Ft. 33.861 Ft. 1975. 33.o44 Ft. 34.444 Ft. Index. 129,7 %• lol,7 %• A munkások átlagbére a tervidőszak folyamán vállalati szinten 29,4 %-al, üzemegységi vonatkozásban 29,7 %-al^növekedett. Ezen belül az állomány átlagos besorolási törzsórabére üzemegységünknél 1975.-ben 14,22 Ft.-ra alakult, amely 3o,7 %-al magasabb mint az 197o. évi lo,88 Ft. Úgy az átlagbérszinvonal mint a törzsórabér néhány tized százalékkal magasabb üzemegységi szinten mint a vállalati átlag. Ez a körülmény annak tudható be, hogy a súlyosbodó munkaerő helyzet javítása érdekében az üzemegység 1974.-ben differenciáltabb bérfejlesztésben részesült. Az üzemegységi alkalmazotti állomány átlagbérének mérsékelt ütemű fejlődése látszólagos, mivel alacsonybérü csoport /gondnokság/ időközbeni üzemegységhez való csatolásának következmenye. Ennek kiszűrésével az átlagbér 7,9 %-al növekedett. Átlagjövedelem tekintetében a fejlődés mértéke kisebb mint az átlagbéreké. A munkások átlagjövedelme öt év alatt 27,9 %-al növekedett szemben a bérek 29,7 %-oa emelkedésével. A jelenség oka, ho^y a részesedési alap a vizsgált időszakban kisebb mértékű növekedést mutat, mint a bérszinvonal növekedése, egyrészt termelésszerkezeti változások, másrészt a termelési volumen szűkülése következtében. Az üzemegység túlóra felhasználása 1975.-ben 3;2.241 óra, amely 4425 órával több mint az 1970. évi adat. A növekedés mértéke alacsonyabb mint a vállalati átlag /+ 5396 óra/ és a felhasználást népgazdasági la g fontos feladatok maradéktalan végrehajtása,^ - mint például az évenként jelentkező HM program - tették szükségessé, illetve indokolttá. 4. Értékesítés. A vállalat piaci helyzetét a vizsgált időszakban a szolgáltatások iránti egyre növekvő igény ezzel párhuzamosan csökkenő termelési kapacitás jellemezte. A népgazdaság gépjárműállománya a tervidőszakban fokozatosan növekedett, amely együtt járt a javitási, főleg karbantartási szükséglet emelkedésével^ mig vállalatuhk és üzemegységünk a munkaerő helyzet romlásának következtében nem tudott lépést tartani az igényekkel. Lényegében a piaci kereslet és annak kielégítése között erősen ellentmondásos helyzet alakult kin Az igények kielégítésének nehézségeit tovább fokozta a pótalkatrész ellátás terén mutatkozó, sőt fokozódó ellátatlanság, amely a rendelkezésre álló kapacitás felhasználásának a hatásfokát tovább rontotta.
