Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/7)
1963-04-09
____ - - ——n pn í Bistositani kellett Kuba főágétleneégét. © ©iái © esntá okj mogekadályoKni a harcmáik vi léghárboru kirobbantástót. Ügyes politikánk ktivetkssnényo koppén a Karib-tengeri vá la égből Így rali ktemsinni* Felvetődik agy másik körűé*, és őst © kínai elvtérsak vésőéről lőhet nőné ©ni, hegy ©a USA»« deklarálta a*t, hogy lemond Kuba aeetáeiaáásárol. A levélben íikŐ volt arrál la, hogy ilyen nm jelöni meg, de megint © dolog lényegét kell néaai, hogy « mait év nyarán as USA Kuba megtámadására kán tikit, most pedig Kuba elasigetolésére irányul. Mi bisonyitja «st? Két dolgot eaevetnék »ss«l kttposolatban elmondani* lm/ A kajkot, amit *sérvéetek a hajé*társasának körébon. /h» mm mond ónak la a kubai re ruta lőttről, akkor as USA réssbkre nem ssállit/ ^ «*•/ Kttaép-A*erikai bio kot tóegöKllárdi tani tártaiw mában, lényegében* hogy Kubát gaadttaágilag, politikailag elsslgeteijék, lehetetlenné tegyék. hsakat a gondolatokat ossrsttew volna elmondani a kubai vélaágnnl kapcsolatban. a fessUlt helyset megvtfXtoaott, oo a iea sül tőég váltósat Ionul fennáll, ©ok három von esükség, hogy Kuba függetlenségét és & világbékét meg tudjuk védeni. Hullni Maiin 1 estük alá ssaretnája húsul, höfey «« lomért provokációk - a nyugati réséről - e&uk m elmúlt ludasakban nem váltóst ok. ismerő tea a Szovjetunió álláspontja, ami arra irányul, ho< y est a háborús fásakét föl kell sssámolnl, Berlint nyílt várouiiá kell tenni. ^ A Javaslatok pesetán a háborúé maradványok folssámoláeéra lrányulnak. itt elsősorban praestis kérdés játesik késre aa USA rácsáról. a vita hosszú évek éta folyik, a a tárgyalások lé* r* nyegében eddig még ereáményre nea vesettok. Ennél a kérdésnél meg kell említeni a mottanában kátéit fcyugat-Káaet és Francia egyezményt, «i © - lényegében - a két nagytőkés csoport késett alakult meg. Mind a két burássá körnek meg van a maga hátsó gondolata a oBarséctéesel kapcsolatban, frőnoia réa*r<$l, hogy Európában a vesetö »m repet maguknak kaparintsák. aminek fon’-ou föltétele, hogy pr.o. atombombával renéolkoaik. Kyugat-Kénot résaről az, hogy minél előbb atomfegyverbe* jussanak, a másik elképswlésük as, hogy idővel © francia veaetá sseropot felváltó® egy Nyugat-gémei vezető seerep. tehát láthatjuk, hogy a as5«r»átíé» eél ja teljesen reakciós. a# van agy olyan vonása le, hogy Amerika el lenes tendenciái lehet felfedezni b«i no, elsősorban i,o Gaulle réaséröl. Most Amerika igyekesik hatást gyakorolni, hogy ee a ©fiavsődés a Parlamentek által ne legyen Pátifikáivá. ősért kidolgostak a Kyuget-néswtcli egy passaust* amiben fitt áll, hogy es a ©Korsódé*, amit a két hataloia kötött egymással, neai vessélyStteti a IíkTO érdekeit. Ssscl » franciák nem értőnek egyet, -lő komoly huso-vona alakult ki. Kínban esetre t-e Gaullenak bisonyos presstiias nyereoégra sikerült ossrt tenni. b« ugyanakkor lo Gaulle pontatlan ebben as Időszakban saját tömegei ráesőről aulyoo véré*éget 11 ^
