Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/7)
1963-04-09
a Máv.MMÖmtel..omtmli 1*/ béke kérdésében a mi álláspontunk fasoriul a háború nem v4&ftotts«*tt«n elkerUXhetetler.. Ugyanakkor a kínai elvtáreak ©soriját amíg IttperialittttMi van* addig a a háború elkerülhetetlen. a» alapvető különbéág tehát a jelenlegi kor tartalma meghatámsásáfean* « jelenlegi orőviosonyok felmérésben ven* Ugyani®, akkor mika*1 e körül folyik a vita* hegy végsotasorüen elkerülhetetlen a háború* akkor árrá! von oső* hogy aa lmpcriaUsmue terméssste ne«: váltasson meg* a» imperialisfliua ma la olyan ragadósé, amint amilyen volt 10* vagy 40 évvel *» előtt* váltottak vle&ont as erőviasenyok* és erre e megváltósé ©rővlsaenyttkra nagy f Így öleset kell fordítani, a megváltesett erőviasonyok döntő tényoséje, hogy a asooialista vilá&rendsser gmúmágilag* Belltikallag* katonailag komoly fölényben van* én agy re Inkább meghatárossa a világ fejlőtíáti ének mono tét. ^ Lényeges a mi onémmkm m$ hogy as ©gésa világon « dolgosé* kot fel tudjuk oorokostatni & béka megvédésére, de <& háború «lk«rUlh©tőoégAne& problémája ássál fttgg öesse, hogy ess égés* világon o dolgoséit mennyire képestek hómba Indulni a bők© megvédéséért, srr# viaeont minden lek ©tőség, adva ven* mert « népek legfőbb akarata mindéből a béke. hyllvánvelá* hogy amikor ml est mondjuk* ilyen koncepeléből fogjuk fel* nem jelenti as, hogy au éberség kérdését olms* leoltjuk. 2./ a békés egymás mellett élés koneepoiőja. Ka komolyan vésésük a béke megvédését ekkor kö vöt kenik, hegy komolyan kell vonni ast la* ho»;y a két társadalmi rodsser békáson éljen egymás mellett. Á kínai elvtároak - ugyan nőm nyíltan - honom burkoltan orréi boeaélnok* hogy tagadják ennek a békés agymén mellett élésnek a lehetőségét és ebből mt gyártják, bog/ ^ ml amikor a békéé egymás mellett élést hirdetjük* akkor eláruljuk & ©sokadságért és békáért kUadő népok hordát. %/ a harmadik vita abban van* hogy parlamenti utón, békés utón lehet-e eljutni a hat©lombos. "'éhét a hatalom kivívásának békés útja* amiről «s 3*KT. JüU kongreassueu bossélt ©Ideadr. Ma aat aönki ®«m tudja megmondani* hogy ölessor©Ságban békésen fog-© gyésnl a munkásba!alom, vagy fegyveresen vívják ki a proletárdiktatúrát, líe öriási jelentősége van abbéi* hogy ki provokálja ki őst a fegyveres felkelést. Amennyiben a burásod olyan helyset©t teremt* akkor n®« fog a munkásaestély pártja babesni, hogy fegyveresen vívja ki. & kínai elvtáraak ebből est vonják le, hogy hibás olyant deklarálni* amire példa még a történőiéiben mse volt. b. ilyen gokor lati követ kos tét és ősé mesik a& 6 «Kémükre? as. hogy ma a nyugati pártokat Is revisioAlsmusttal titulálják éu úgy Ítélik mag, pl a francia sstrjásot le* hogy ennek át kellett volna menni© fegyvere© felkelésbe a ne Gaulle hatalommal asomben. Véleményünk aserint est nos lehet megítélni - innen - hogy mit lehet yr«iw»IaorsSágban tenni* est ©gyedül esek a Francia kosMuuiiata Fárt tudja megítélni. Pl* w,y olyan körülmény* r-------------------------------------------------—»-----------------------------—^ ‘ - — —p— r i
