Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.21.a/7)

1957-07-11

Nagy Imre és Rákosi Mátyás között pozíció harc folyt, fagy Imrének Nemcsak a párt politikájában vannak hibái, hanem gazdasági vonalon is. Igen súlyos elvi tévedései voltak. Rákosiban nem volt annyi erő, hogy kiálljon és leleplezze Nagy Imrének a politikáját, _pedig Nagy Imre értett a mezőgazdasághoz és ö ki tudta, volna a gazdasági váIsrígboT-emelni az országot. Opportunista csoportokat szervezett már annakidején, mikor kilépe11 a Pártból. Rákosiék pedig nem léptek fel ellene. Rákosi konokul ragaszkodott a vezetéshez, Pelsőbbrendü embernek tartotta magát, aki nem tévedhet. Itt álltak vezető nélkül amikor az ellenforradalom kitört. Nem mertek kiadni olyan utasítást, hogy meg kell védeni a szocializmust fegyverrel, pedig teljesítették volna a parancsot, de ilyen utasítás nem volt. A Szovjetunió tehát másodszor is felszabadította az országot. November 4-e után legfontosabb feladata volt a pártnak, hogy karhatalmat hozzanak létre és üldözzék az ellenséget. Mikor erősödött a rendőrség a legfontosabb feladat az volt, hogy a pártépités munkáját kezdjék el és erősítsék a Pártot. Ebben az időben indult meg az egész világon a támadás a munkáspártok ellen. Az ellenforradalom alatt alakult szervekkel meg kellett küzdeni az elvtársaknak az üzemekben és kívül is. A munkástanácsok jelenlegi jogkörét sem bővíteni, sem csökkenteni nem akarják, azonban az öntudatos munkásoknak nem szimpatikus ez az intézmény. Tehát ez a forma nem megfelelő, helyes lesz ha a Szakszervezet irányítása alá fogják helyezni. A jugoszláv elvtársak nagyon tanácsolták a munkástanács intézményét, de a jugoszláv oknak legalább annyi bajuk van velük, mint nekünk. Nem tudják megtölteni tartalommal és csak zavart okoznak.

A Szovjetunióban is ezelőtt 35 évvel zavarokat okozott az úgynevezett tanács annakidején, mert kiéleződött a kettős vezetés. A pártban a munkásvezetés kell hogy érvényesüljön, felvetődött hogy ahol a munkásság megszavazza, nem kell megszüntetni, ez nem helyes, a me. határozott formát és tartalmat kell megadni nekik. A pártépités munkájában november 4-e után segítő elvtársakat soha nem szabad elfelejteni, az ellenforradalmat világosan meglátták a 19-es kommunisták. Megemlíti még, hogy 0 személyesen ismeri Rákosi elvtársat, neki már akkor is voltak aggályai vele kapcsolatban, mert tévedhetetlen embernek tartotta magát, bár ezzel együtt zászlónak látták Rákosit maguk előtt, azt hitték, hogy ezektől a hibáitól meg fog szabadulni, de nem merték megmondani neki hibáit. Ez azonban nem von le semmit abból az értékéből, hogy ezzel ezekre az elvtársakra bélyeget süssenek rá.

Pólyák elvtárs a fémáru és Szerszámgépgyár igazgatója, - találkozott a vállalatnál olyan jelenséggel, hogy az első napon nem vitatkoztak azon, hogy forradalom vagy ellenforradalom, később odáig fajultak a dolgok, hogy különböző kérdésekben apró-cseprő nézeteltéréseik voltak. Á szektáns és.baloldali fogalma nem fedi egymást. Egy tiszta pártot akarnak, amely mentes attól, hogy az elkövetett hibákat meg lehessen ismételni. ijem helytálló az a megállapítás, hogy elég erő^ már a párt, nem kell több párttag. Nem szabad ezeket az elvtársakat megbélyegezni, hanem foglalkozni kell velük. Nincs jogunk kizárni a becsületes dolgozókat abból, hogy előbb-utóbb párttagokká legyenek. A baloldaliság ott mutatkozik meg, hogy türelmetlenek és mindenkit ki akarnak dobni az üzemekből. Be nem szabad a baloldaliakat összetéveszteni azokkal, akii kemények és erélyesek. Ilyen bélyeget nem szabad senkire sütni ha nem felel meg a valóságnak. Október* után megfogadtak, hogyfogadták,