Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1987-01-21

- —. i I

igazgató állt a vállalat élén, aki helyzetéből adódóan - érthetően - gyors sikert akart elérni több vonatkozásban, ezért meg nem alapozott döntést hozott, vagy ültetett a köztudatba, ami nehezitette a mindennapi munkát, a kapcsolatokat, az információt /pl. loo embert el kell küldeni és bérét fel lehet használni!/,- ez az átmeneti állapot táptalaja lehetett a személyeskedéseknek /pl. azonnali felmondás a műszaki igazgatónak!/.- Ebben a szituációban nehéz volt az együttműködés a szakszervezettel is és gyakorlati gondok merültek fel. Döntött a szakszervezet a pártvezetőség nélkül, az előzőekben már megállapodottaktól eltérően /pl. a választás ideje/. A pártvezetőség ebben az esetben az események után járt.

I

Erre a sok ellentmondással, mindennapos gonddal megtűzdelt időszakra a pártvezetőség részéről az volt a jellemző, hogy a vezetőségi tagok együtt és külön-külön és egymást keresve is mélyen érezték a felelősséget, a helyzet tarthatatlanságát, többször fordultak testületileg és egyénenként is a felsőbh szervek felé, a kerületi Pártbizottsághoz, ahonnan az elvi politikai iránymutatást és esetenként a gyakorlati tanácsot is megkaptuk.

Mindezek következtében a pártvezetőség a rossz lépést azonnal érzékelni tudta és jutott egységes álláspontra a következő lépéshez.

II. A PÁRTIRÁNYITÁS ÉRVÉNYESÜLÉSE.

A pártirányitás gazdaságszervező és irányitó tevékenysége magában hordja a gazdaság és gazdálkodás tényleges problémáit.

A külső feltételek számtalanszor megszabják a vállalat lehetőségét és akkor a pártvezetőség sem tud döntően befolyásolni.

Például a rendelésállomány alakulása az egyik olyan külső feltétel,

n