Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1984-12-05
1 í1* " *“■"■^1 I I _ 18 ~ kisjövedelműek életszínvonalának biztosítása pi-oblémákat okoz, é3 növekvő aggodalmat vált ki. Egyre általánosabb a nyilt, őszinte hangvétel, Jellemzőek a mértéktartó, az eredményeket elismerő ill. féltő, a nehézségeket jobban megértő, a negativ jelenségekkel szemben tenni akarás szándékát nyilvánító vélemények. Ugyanakkor fellelhetők az indokolatlan türelmetlenséget tanusitó, a vívmányainkat lebecsülő, a problémákat felnagyító nézetek is. A kerületi dolgozók közhangulatáról ma is elmondhatjuk, hogy általában nyugodt és kiegyensúlyozott, ellenséges nézet, ideológiai eltérés nem volt érezhető az elmúlt időszakban sem. Változás abban tapasztalható, hogy a negativ jelenségekre, hibákra való reagálás ma érzékenyebb, esetenként türelmetlenebb. Nehezebb megérteni és elfogadtatni bizonyos gazdasági intézkedéseket, még akkor is, ha annak közgazdasági magyarázata érthető és elfogadható. Lényegesen nagyobb a türelmetlenség olyan kérdésekben, melyek megoldási lehetőségei látszólag, vagy valóban adottak, de az intézkedés késik, vagy nem történik. A mulasztások, a társadalmi tulajdon eleni vétségek, az ellenőrzés és felelősségrevonás hiánya fokozottan irritáló tényezők. A korábbinál részletesebb és dogmátizmustói mentes magyarázat szükséges a szocializmus építésének törvényszerűségeit illetően. A hazai, valamint a környező szocialista országokban tapasztalható politikai- gazdasági nehézségek megítélésében találkozhatunk esetenként hazai eredményeink túlbecsléséből táplálkozó önelégültséggel, őszinte aggodalommal, de olyan megfogalmazással is, hogy "válságban van-e a szocializmus ?" Előfordul, hogy az alapszervezetek bizonytalanok annak eldöntésében, hogy egy-egy jelenség mögött a szocializmus belső ellentmondása huzódik-e meg, vagy a helytelen gyakorlat által okozott feszültség. Egyértelműbb az érdekellentétek jelentkezése, gyakoribb ütközésük egyén és egyén, egyén és közösség, közösség- közösség és közösség-társadalom viszonyában. Az érdekek sűrűbb konfrontációja esetenként több konfliktus forrása, mint amennyi feldolgozására, vagy megoldására egy pártszervezet képes.
