Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1973-02-21
r n- 2 -kus példát, hogy egy jó, magasan kvalifikált mérnök felvétele esetén - az egyensúly tartása érdekében - '■■k. -'w-v. I két alacsonyé.;rü dolgozó /pl. takarítónő/ felvételét í • ' a t is eszközölték a vállalatok. Ez természetesen csak i« I gén leegyszerűsített példa, mert a módszer finomítása során, közbeiktatásra került az u.n. bérfejlesztési mutató is és ennek hatására már bizonyos változások következtek be a fenti példában is, mert az döntötte el végső fokon a kérdést, hogy a mérnök munkájának hatékonysága / eredményre gyakorolt hatása / kibirta-e a 3 fő létszámnövelést. Objektív tényezőként jelentkezik mindinkább az a körülmény is, hogy a munkaerő bővítésének korlátái vannak. í 2./ Tiszta bértömeg szabályozásnál az igénybevehető bértömegnek nincs látszám-vonzata, vagyis létszám összefüggése és ezáltal amennyiben a kilépők helyére nem vesznek fel újakat, vagy a növekvő termelést változatlan létszám ’ teljesíti. u.-cy kevesebb főre oszlik meg az igény bevehető bér. Ez nagyban hozzájárulhat a munka termelékenységének fokozó sához. Kétségkívül z utóbbi módszer jobban összefüggésben van az intenzív gazdálkodásra való törekvéssel és mégis a bérszínvonal gazdálkodással kezdődött 1960-ban a gazdaságirányítási reform bér- és jövedelem szabályozási rendszere. Ennek alapvetően politikai megfontolásai voltak, ugyanis elsődleges cél volt a teljes foglalkoztatáson való törekvés, amely lényegében meg is valósult. A mostani kísérlet elsődleges célja - megítélésem szerint - hogy kutassuk azokat az uj megoldási lehetőségeket, amelyek utján még hatékonyabbá lehet tenni a munkaerő felhasználást az anyagi érdekeltség fokozásával. ;____________________________ r90__________________________________________________ A