Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1972-11-15
r~— mm •—i ^ u ,, 4 I Magyar Szocialista Munkáspárt <> ■ XVI.kerületi Bizottsága vÍ5(#. LLojpUxÁc - lt pfd bcv^ J ii L a M T É s % . > a kerületi iparvallalatok és szövetkezetek raun^aerogazdálkodusának helyzetéről A MSZMP Budapesti Bizottságának értékelése alapján Budapest munkaerőhelyzetét az jellemzi, hogy a főváros munkaerő tartalékai kimerültek, * a kereslet és kinálat közötti egyensúly megbomlott, csaknem valamennyi termelő ágazat munkaerőhiánnyal küzd. Feladatunkat képezte, hogy vizsgálat tárgyává tegyük kerületünk válla^ latainak és szövetkezeteinek munkaerőhelyzetét, a gazdasági egységek munkaerő gazdálkodásának színvonalát. 1./ Létszámalakulás A. Munkások /fő/ Bázis 1372.I-IX havi Eltérés ___________________1971.1-IX________Terv________Tény Bázistól Tervtől Ikarus 4o32 4o66 4ol3 - 19 -53 SMG . 1811 1983 1835 + 24 - 148 Auras 7°2 7°o 677 - 25 - 23 Teherautójav. 5o5 491 482 “23 "9 Vállalatok összesen 7°5o 724o 7°°7 " 43 “233 Szövetkezetek /bedolg.nélk./ 617 736 697 + 8o - 39 j Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a kerületi vállaljatok munkáslétszáma a bázishoz viszonyítva nem jelentős mértékben 43 fővel, 0,6 %-kal csökkent. Ugyanakkor a vállalatok munkáslétszám-tervüket a bázishoz viszonyítva túlnyomó részben óvatosan irányozták elő, nyil■■ • ván a munkaerő helyzet reális ismeretében. A tervindex az Ikarus-nál loo,8%, EMG-nél lo9,5%, Aurasnál 99,7%, Teherautójav.V.-nál 97,2% és kerületi szinten lo2,?%. Az EMG bázishoz viszonyított terv-előirunyzata kiugróan magas, mivel termelésnövekedési célkitűzéseit azonos mérvű produktív létszámemeléssel kivánta megoldani. Több éves tapasztalat bizonyltja azonban, hogy az ilyen irányú fejlesztési szándék törvényszerűen a munkaerő ellátottság korlátaiba ütközik. Figyelemreméltó, hogy a szövetkezetek munkáslétszám-helyzete sokkal kedvezőbben alakult, mint az állami vállalatoké. Bázissal szemben a munkáslétszám a vizsgált időszakban 13 %-os növekedést mutat ebben a szektorban. Tervezési elképzeléseik is sokkal merészebbnek tekinthetők, mint az állami vállalatoké, mert a bázishoz viszonyítva a szövetkezetek 19,3 /'dós munkáslétszám emelkedést terveztek, amelyet azonban nem tudtak teljes mértékben megvalósítani. A szövetkezetek ecetében kedvezőtlenebb munka és szociális körülmények között is a munkáslétszám kedvezőbb alakulásáról beszélhetünk. Q
