Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1969-02-05

r­­—| 9 í > -4- 9 lása, raig a másik a személyi tulajdon ellen, elkövetett b1 ncselekruények értékelése. Jellemző, ho y a kerületben a népgazdaság elleni büntettek közül 5 esetben jártunk el üzér­kedés miatt, és 1 alkalommal vásárlók megkarositása miatt. A súlyosabb bűncselekmény mint a vesztegetés, vagy deviza bűntett a kerületben nem fordult elő. A társadalmi tulajdon elleni büntettek száma az 1967 évi 152-ről 122-re csökkent és jelentősebb a csökkenés a rongálásnál, a sikkasztásnál, mig a többi bűncselekményeknél lényeges eltérés nem tapasztal­ható. A legtöbb bűncselekmény a társadalmi tulajdon karára az Ikarus gyárban következett be, az 1-967 évi 13-ról 27-re emelkedett, amely szorosan összefügg azzal a körülménnyel, hogy az Ikarus gyári rekonstrukcióban különböző külső válla­latok dolgozói vesznek részt. A többi gazdasági egységekben az emelkedés vagy csökkenés lényeges eltérést nem mutat és ami örvendetes, hogy az előforduló bűncselekmények általában kisebb jelentőségűek, a keletkezett kár érték 1000-5000 Ft. között váltakozott. Jelentősebb ügyek voltak a Sasvár utcai Közért üzlet kárára történt betörés, ahol 6000 Ft. értékű élemiszert vittek el, a Rákosi ut 112 sz. alatti Keravill boltból pedig 14.300 Ft. értékben villamossági cikkeket tulaj­donítottak el. A legnagyobb Kart okozó bűncselekmény Mucsányi László Ikarus nyári főraktáros által elkövetett sikkasztás, amely kb. 30.000 Ft. kart okozott a népgazdaságnak. A bűncselek­mények alakulását döntően befolyásolja a vagyonvédelmi intéz­kedések hatékonysága, a társadalmi tulajdon védelmével kapcso­latos megelőző tevékenység, amelyet a bűnügyi alosztály beosztot­tai a mar kialakult gyakorlatnak megfelelően végeznek. Az elkövetett büntettek jellegére tekintettel rendszeresen ellenőriztük az objektumokban lévő technikai védőberendezések állapotát és amennyiben hiányosságokat tapasztaltunk, akkor megelőző intézkedéseket vezettünk be. A bűnügyi vizsgálat során felmerült hiányosságokkal kapcsolatban 17 esetben alkalmaztunk ^ szignalizaciót, 51 esetben figyelmeztető levelet küldtünk, 8 alkalommal tt. védelmi előadást tartottunk, és 31 esetben pedig nyilt ellenőrzést folytat tünk.Hiányo sság volt a vállaltok részéről, hogy a bűnügyi szignalizációra nem minden esetben küldték meg a törvényes határidőn belül a tett intézkedésről a választ és amiKor ezekután-néztünk, megállapítottuk, hogy admi­nisztrációs hiányosság következtében felelőségrevonást nem k e z d em ényezt ünk. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetéséhez kapcsolódó büntettek alig fordultak elő, igy e téren tapasztalatokat nem szereztünk. Az üzemrendészet szervezetében lényeges változás nem követke­zett be. E szervek többségében feladatukat ellátták, kivéve az EMG. üzemrendéseieti egységét, ahol pl. 1 fő járja körül éjjel a nagy területen fekvő objektumot. A társadalmi tulajdonban elkövetett kár az elmúlt évben össze­sen 224.224.- Ft-ot tett ki és ebből megtérült lefoglalással vagy bűnjelek biztosításával 87.571*- Ft. Ez az összeg, bar kisebb az 1967 évinél, de a megtérülés aránya hasonló. 1968-ban határozattal 154 ügyet fejeztünk be és vádemeléssel 80 ügyet adtunk át az ügyészségnek. A tettes ismeretlen volta miatt 38 esetben kellett az ügyet megszüntetni és ez lényeges javulást mutat az előző évi 54 üggyel szemben. Az ügyek feldol­gozása a kerületi szintnek megfelelő volt, és az általános eredményesség 73 %-ra javult. A helyszines bűncselekmény esetében azonnal bevezettük a sziik­..J

Next

/
Oldalképek
Tartalom