Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1964-01-08
az épület iskolai oktatásra teljesen alkalmatlan lesz. Akadályozza a fejlődésünket az is, hogy a tantermeink rendkívül kicsik és különböző méretűek, a tanári asztal és a pad között nem tud elmenni egy ember, ezért a tanuló a felelés után helyére megy a tanár háta mögött kell elmennie, a tantermek kicsik és ezért 50-nál több tanuló egy tanterembe nem fér be. Elmondja, hogy az épületen belül fejleszteni nem lehet, csak az épületen kivül. Helyes lett volna ha mielőtt ezt az anyagot megtárgyalnák az elvtársak kimentek volna megnézni az iskola helyzetét. Kalmár elvtárs: Először is szeretném megállapítani, hogy a Corvin Gimnázium úttörő munkát végzett és ezt a munkát nagyon jól oldotta meg. El kell azt is mondani, hogy kevés olyan üzemünk van mint az EMG, amely ilyen jól állt a munkához. Ezek az elért eredmények néhány ember jó munkájának a gyümölcse. Távol vagyunk attól, hogy a szakközépiskolák fejlesztését a tantestületek valamennyi tagja egyértelműen szorgalmazza, ez még nem egységes a pedagógusok körében. Az elmúlt év beiskolázási adatai a középiskolában a követke ző képpen alakulnak, gimnáziumba kérte magát 8.70U, ezzel szemben felvettek 11.500-at, technikumba kérte magát 8.500, és felvettek 4.200-at, szakközépiskolában kérte magát 5.400 és felvettek 2.100 tanulót. A szülők igénye a technikumok és szakközépiskolák felé tolódott el. Társadalmi igény, hogy az érettségivel együtt szakmát szerezzenek a tanulók, ez az igjny egybe esik a népgazdaság igényével is. Az országos arány 50-50 %-os iskolákat illetően Budapesten 65-55 %-al jelentkezik. Termésstesen ez azarány is az egyes kerületeknél változó, másképp néz ki az V. vagy VTI. kerületben es máskép a XIII. XIV. XX kerületben. Lesznek kerületek ahol a szakközép iskolák aránya a • szakmát adó iskolák javára 90 %-os eltolódást fog mutatni, de lesznek olyan kerületek ahol sokkal kevesebb lesz. Elmondja, hogy olyan elképzelés van, hogy elsősorban a kerületi igényekre épitve kell a szakközépiskolákat fejleszteni, ezert ebben a témában felmérést fognak végezni a helyszínen beszélgetnek majd el az egyes kerületi elvtársakkal. A szakközépiskolák fejlesztésével kapcsolatban, a tényleges területi igények alapján kell fejleszteni. Ma még nincs egy olyan népgazdasagi munkaerő mérleg amelyből meg tudhatnánk állapítani, hogy hagy és milyen szakmunkásra lesz szükség. Egyet tudunk csak még mondani, hogy azt tudjuk, hogy a műszer ipar, vegyipar fejlesztése nagymérvű lesz, de hogy ez milyen mértékben lesz kihatással a szakmunkásokat illetően, még nem tudjuk. Az iskolák fejlesztésének és a tervezésnek az alapja az, hogy mennyi szakmunkásra lesz szükség, mi erre vonatkozóan csak százalékos szamokat kapunk.
