Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1964-03-11
- - marnak j- 8 -t A tsz.elnöke a vezetőségi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról a következő v ezetőségi ülésen beszámol. A termelőszövetkezet szűk vezetésej melybe beletartozik: elnök, főagronomus, főkönyvelő, üzemgazdász, párttitkár minden héten hétfőn tart megbeszélést, e megbeszélésen megtárgyalják a legfontosabb rendeleteket, a felsőbb szervektől kiadott utasításokat s'az elkövetkezendő; hétre vonatkozó felmerülő problémákat, ami a tsz. életével függ össze. Adott esetekben, ha a szükség mogkivánja, a fenti megbeszélésre üzemegységvozetőt, vagy brigádvezotőt, vagy egyes reszortfelolőst is meghívunk. A termelőszövetkezet főagronomusa minden héten pénteken üzemegységvezetői és brigádvezetői értekezletet tart, sok esetben ezt kibővítve munkáésqatvezetőkkel is és itt megtárgyalják a tsz, termelésével kapcsolatos feladatokat és problémákat. A- termelőszövetkezet főagronomusa minden nap déli időben munkaeligazitást tart az üzemegységvezetők részére. Az üzemegységvozetők szintén továbbítják az eligazításon kapott feladatokat a brigádvezetők felé, 4 Termelőszövetkezetünk 1963.évi ténykedésénél hiányosságként vethetjük fel a napi'munkák során felmerülő problémák megoldásának a tervszerűt len3égét. Sok a szakvezetés munkájában a kapkodás, türelmetlenség és a munka élaprozása. iermészetesen, mint ahogy a beszámoló® elején ismertettem, hogy a jelenlegi főngronomus uj ember volt szövetkezetünknél és idő tellett abba, mire megismerkedett a helyi viszonyokkal, problémákkal, természetesen ha figyelembe vesszük, hogy az ívüzemegységben két üzemegységvezető váltotta egymást^ úgy érthető, hogy a szakember gyakori változtatása nem hasznára, hanem kárára vált a tsz, termelési irányításának. A szakmai vezetés munkájában hiányosságként szeretném megemlíteni azt, hogy a kereskedelmi jellegű tevékenység mellett többet kell foglalkoznia a termelőszövetkezet termelési tevékenységével, az uj zóo és agrótechnika fejlesztésével, a termelési költség csökkentésével és a terméshozam növekedésével. A szakmai vezetésnek többet kell foglalkoznia a középkáderek, brigád és munkacsapatvezetők szakmai oktatásával, termelőszövetkezetünknél az elmúlt gazdasági'évben több vizsgálatot tartottak a felsőbb szervek részéről. így pl, a Fővárosi Tanács VB. mg.osztálya felülvizsgálta a tsz, állattenyésztési helyzetét. A vizsgálati, jegyzőkönyvben a bizottság megemlitette, illetve kifogá- ; soltaa növendék állatállomány elhelyezését és takarmányozását. Megállapította, hogy a növendék szarvasmarha állomány kondíciója nem kielégítő, véleményük az, hogy a növondékmarha elhullásának alapvető oka a szervezeti legyengülés, melynek következtében a növendékállatok a betegség különböző széles skálájának vonnak kitéve. A szervezeti gyengülés két körülményre vezethető vissza a már fentebb említett takarmányozási hiányosság, valamint tartási, elhelyezési körülmény . A baromfinevelés területén észrevételezték az elvtak, hogy időközben komoly hiányosságok merültek fel a takarmány nem időbeni kiszállítása, valamint az almozás területén. Felelősség kérdését vetették fel a telepvezető és a központi szakvezetés részéről. Megállapították továbbá, hogy ilyen komolyan felfejlesztett állatállomány irányítására megfelelő szakképzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember beállítása válik szükségessé. n_____________________________