Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1963-08-28
í H * Tájékoztató jelentás. a társasház-ukció szervezés, valamint a magánerőből történő családiház építkezések helyzx térőlo Köztudomású mindnyájunk előtt az or s zácOc. ás kerületi lakáshelyzet. Kerületünkben jelenleg több mint 1.800 lakáaigénylást tartanak nyilván. Ezzel szemben azt is tudjuk, hogy ebben az évben a szövetkezeti lakásokkal együtt az áv végéig legfeljebb 60 lakást tudunk az igényjogosultaknak juttatni. Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy fenti lakást igénylők száma még a továbbiakban is emelkedni, a rendelkezésre álló 1 kás-menynyié ág előzetes tájékozódásaink szerint pedig csökkeni fog. Ez könnyen azt jelentheti, ho^y ebben a formában még 15-2o áv alatt sem tudnánk az igényeket teljes egészében kiclágiteni. Pedig c kerülettől sokszor igen távol épülő szövetkezeti lakások nem is jelentenek mindig megoldást a kerületi üzemek részér:;, s ki vannak téve annak, hogy az általuk javasolt dolgozójuk nem hajlandó napi 3-4 órát vi U art o sózni ás közelebbi munkahelyet vál ,azt magának. Kerületi Ja üzemi vezetőnek tehát egyaránt feladatának kell tekintenie, hogy keresse a lehetőséget ahhoz, hogy muö tudjukgyorsitani a lakástermelődést ős belátható rövidebb időn belül tudjunk a jelentkezőknek lakást juttatni. Jelenleg erre csak a dolgozók saját anyagi erőinek fokozott bevonásával nyilik len.tőség, részint a társasház, részint pedig a kertes családiház építősével. Az állam mindkát esetben kedvezményes hosszúlejáratú hitellel segíti az ápittetőket. Vegyük először talár, a perspektivikus szem..el kedvezőbbet, a társasházat, *, __Társ :.sház alatt legalább négy lakásos és két szintes építkezést értünk. Kerületünkben ez az építkezési forma eddig csak szórványos un mutatkozott, a jövőt illetően azonban minuinkább előtérbe fog kerülni. Telek ás anyagkihasználás , valamint városrendészeti szempontok egyaránt ezeket a lehetőségeket hozzák előtérbe, az utóboi szempontból kerületünk több részét olyan építési övezetbe sorolták át, ahová a jövőbe kizárólag ilyen társasbuZa:t leheo epiteni. zzüíí. a lukason. ^ legtöbb esetben o^y—egy munka— helyi kollektíva körében kerülnek felépítésre, sok esetben hathatós üzemi műszaki segítséggel. A takarékpénztár az építési összköltség 75 g—a erejsig maximum 120.000.-Ft összegű 30 éves lejáratú hitellel tud az építtetők rendelkezésére állni évi 2 #-os kamatozás mellett. Ez azt jelentheti, heíg- 1 os 1 éj., két szobás nkas eseteben a kivitelezéstől függően 30-35-4o.ooo.-Ft saját erő szükséges ahhoz, ho0y e0y társasházban épülő lakás létre jöjjön. Látjuk, hogy ez majdnem kétszerese annak mint o. szövetkezeti lakások esetében. Ivlégis azt keli mondanunk, hogy nem elérhetetlen ez az összeg összehúzás.., s legfeljebb csak annyival kedvezőtlenebb a csalúéiház építkezésnél, hogy ... saját kétkezi épitőerőt az emeletes és vállalati építkezésben készülő házaknál nehezebb hasznosítani. Budapest több ilyen Övezető kerületében máris nagj népszerűségre tett szert, mivel a teleknél, tetőnél esetleg az alapnál, valamint a szervezettebb építkezési formánál jelentős megtakarítások is mutatkozhatnak. • / * ____________3S___________ a
