Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1962-02-24

r t * - 7 -A Szakszervezeti Bizottság munkája elsősorban a munkaverseny ás a munkavédelem szervezése terén mutat fejlődést. Ugyanak­kor hiányzik a megfelelő politikai felvilágosítás, a műhely­­bizottságok segítik a szocialista munkabrigádok kialakulását. 1961. végén az összes brigádok száma: 284, 2859 fővel. Ezen belül a szocialista elmért küzdő brigádok száma: 128, 1519 fő­vel. Eddig 39 brigád 422 fővel nyerte el a szocialista brigád elmet. Ezek közül egyesek már több alkalommal is megszerezték ezt a megtisztelő elmet. Pozitív vonása a szocialista brigádmozgalomnak az a két szocia­lista brigád, melynek tagjai az ifjúság köréből valók, akiknek nagy része KISZ tag. A gyári szakszervezeti Bizottság szervező munkája a mühelybizottságokkal kapcsolatosan hiányos. Nem érvé­nyesül náluk a kollektív vezetés, önállóságukat a szakszerveze­ti bizottsági tagok véleménye szerint gátolja az, hogy a szak­­szervezeti Bizottság olyan kérdésekben sen dönthet egyedül, a­­^ mely kimondottan az ő hatáskörébe tartozna. Ezzel kapcsolatban nem csupán a gyári szakszervezet titkárában keresendő a hiba, hanem a Párt vógrehajtóbizottság munkában is. a titkár, aki részt vesz a párt VB-n és az igazgatói tanácsi üléseken, nem tájékoztatja kellő képpen a szakszervezeti bizottság tagjait a tennivalókról. A szakszervezeti bizottsági üléseken helyte­lenül, de nem minden alap nélkül hivatkoznak a Párt VB és el­sősorban Baranyai elvtárs utasításaira, amelyek felett nincs is értelme vitát indítani. Ez a magatartás a szakszervezeti Bi­zottság önállótlanságára mutat. sok szakszervezeti funkcionárius elmondotta, hogy többször nem veszik figyelembe javaslataikat béremelésnél, jutalmazásnál és egyéb szociális juttatásoknál. Egyes gazdasági vezetők egysze­rűen nem is igénylik a szakszervezeti aktívák ilyen értelmű se­gítségét. Bár van fejlődés bizonyos területeken az üzemi demokrácia kia­lakulásában, tartalmában azonban még van nagyon sok tennivaló. Jónak értékelhető a termelési tanácskozások, amelyeken a leg­különbözőbb területek képviselői megjelennek és azonnali vá- I laszt adnak a felmerülő problémákra, az üzemi tanács működése ugyanakkor nagyon formális, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyár gazdasági és politikai vezetői lebecsülik e szerv tevékenységét. Bár negyedévenként kellene üléseznie, 1961-ben mindössze egyszer tanácskoztak. Tájékoztatást sem a szakszer­vezeti Bizottságtól, sem a vállalat vezetéstől nem kaptak, az üzemi tanács tagjai a dolgozók képviseletét látják el, ők vá­lasztják meg tagjait. Becsületes munkásokat, párttag és párton­­kivülieket választanak a tanácsba, igy az üzemi tanács szerepét rendkívül fontos megerősíteni* A KISZ Bizottság véleménye szerint a Pártbizottsággal való kap­csolatuk kielégítő, ugyanakkor elmondják, hogy több elvi, gya­korlati és módszertani útmutatást várnak, amit felhasználhatnak az ifjúsági mozgalom munkájában. Jól sikerültnek mondható a KISZ fiataloknak az "Ifjúság a szocializmusért" mozgalomba való bevo­nása, de nem kaptak elegendő segítséget a további munkához a ____ kf____

Next

/
Oldalképek
Tartalom