Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1961-09-27

f~ n* - 3 -II. A tanulmányi és iskolai munka segítése. Az elmúlt tanévben a félévet követően a kerületi uttörőcsrmtok jelen­tése ^alapban összehasonlítást végeztünk az iskolai és az úttörő ta - nulmányi és magatartási átlagok között. Tanulmányi átlag : kerületi 3,3o úttörő; 3,56 Magatartási átlag; " 4.38 " 4.44 A_tanulmányi eredményeket vizsgálva megállapíthattuk, liogy egy csapat kivételével / 24o4 K.F. Békés Imre u. fiú / valamennyi iskolában az úttörők átlag eredményei jobbak az iskolai átlagoknál, Ez a datiszti­­kai látszat eredmény nem lehetett kielégítő számunkra, annál is inkább, mert nem tettük meg minden tőlünk telhetőt az iskolai munka megjaví­tása érdekében. Igen elterjedt nézet volt az úttörőmozgalom vezető kö­zött áz, hogy a tanulás az iskola problémája és ez nem tartozik a moz-. galmi neveléshez. Ezt a kérdést a KISZ Kongresszusán Kádár elvtárs dön­tötte el. '/"Lehet, hqy izgalmasabb volt Horthyval és rendszerével csa­tázni, detektivoket és rendőröket kijátszani, mint ma jobb tanulmányi eredményekért harcolni. A régi és. uj feladat jellemében lőhet különb­ség, de forradalmiságában nem ." A jogos bírálatot, ami elsősorban, az iskolaigazgatók részéről e kér­désben ért bennünket elfogadtuk, és a.tanév második felében nem sta­tisztikáival, hanem a gyengébbeknek nyújtott gyakorlati segítséggel igyekeztünk javítani a tanulmányi munkán. A rajok, az őrsök foglal­kozásain egyre inkább téma lett a tanulás és fokozódott a gyerekekben társaikért érzett felelősség, Az iskolai munka kérdéséhez tartozik a pedagógusok- uttofővezetők közötti országosan elterjedt vita az úttörő közösség szerepéről az iskola közösségen belül. A :t Köznevelés "-bon megjelent cikket köve­tően a mozgalommal szemben álló növelők kezdték kétsógbevonni az ifjú­sági mozgalom vozotőszcrepét. Több helyen osztály és iskolatanácsra támaszkodva a mozgalomnak ifjúságra való hatását igyekeztek ceökken­­/-v teni. Ezt a problémát csapatvezetői értekezleten megvitattuk. A.csa­patvezetők a vitát véglegesen lezáró Művelődési Minisztériumi nyilat­kozat előtt meggyőzték azokat .a' nevelőket, okik ebbon a kérdésben té­ves nézeteket vallottak. Ahol a csapatvezetők állásfoglalása non volt elegendő, ott az Elnökség részéről történt meg a beavatkozás. Ilyen esőt•egy volt• Ott is az Iskolatanács, az osztálytanács szervezésének célja nem az úttörőmozgalom ellen irányult, hanem ajá célja az uj is­kola értékeinek védelme volt, A mi véleményünk az, hogy az úttörőkre ilyen jellegű feladatokat mint a társadalmi tulajdon védelme, rá lehet bizni. A kerületben működő igazgatók nagyrésze hozzáértéssel segitőszándékkal foglalkozik az uttörömünkáva1, nrt világos előttük, hogy az iskolai oktató-nevelő munka lényeges részét képezi a mozgalmi nevelés. A leg­nagyobb elismerés illeti meg pl. a Baross Gábor u-i / Cseréné / Sas­vár u-i /Bódiné / a Hősök-f a sori / .Korv.áthnó/igazgató olvtársnőket • A többi iskolaigazgató általában megadja a kellő támogatást a csapat­ban működő vezetőknek és munkájukat is megfelelő módon értékeli. Csak elvétve fordul elő olyan ránt pl. a Békés lnne u-i iskolában. Itt ha az igazgató elvtárs megadta volna a "támogatást az uttörővezetőknek * .... * ■ • J v . r- .............. 1 1 1 -...**■:■■■ ■ —i——— Jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom