Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1961-09-13

ír ”i- d 3gfij- tikusan 51 ex. qlvt'U’sr.kban a lenini hármas jelszó, amely már a t$z parasztságra nem .alkalmazható* A p.:.r: szteággal való szővete éget a piaci kapcsolatokon keresztül ni zik. Ha a piaci árak áruhiány következtében emelkednek, akkor a parasztságot teszik felelőssé. Egyetért ének á mezőg.- zdásdg szocialista. átszervezésével, azonban türolBiotlenek és elégedetlenek á parasztság munkájával szemben. Úgy ártékelik, hogy a munkásosztály áldozatvállalását nem viszo­nozzák*. Kom dolgoznak leiki i sínéretoson, rossz a mtinkafegyelem, el­­, jönnek a városba a t z elől, ugyanakkor a munkások ás a katonák * .ennek le a tsz-okbe segíteni a nagy munkák idejön* A munkafegyelmet adminisztratív eszközökkel szeretnek megoldani, nem meggyőző, felvilágositd munkával. Tájékozatlanság hiányában, néhány jó tsz eredményeiből kiindulva olyan következtetést vonnak le, hogy a parasztságnak kétszer-három­­szor nagyobb a jövedelme, mint a munkásoké. f~\. a vitákból megállapítható, hogy nem értik eléggé, hogy a szocialis­ta társadalom felépítése ás me^szilárditása nemcsak a munkásosztály alapvető érdeke, hanem érdeke a parasztságnak, valamint a széles nép-rétegeknek is. Kom látják világosan, hogy a munkásosztály nem adja fel osztálycélját, ha szövetségre lép az értelmiséggel ás kis­polgári rétegek széles tömegével a szocializmus felépítése érdeké­ben. Nem értik, hogy a szövetségi politika nem jelenti az osztályharc feladását, hogy a proletariátus osztályharca és a különböző réte­gek megnyerése nem kát dolog, hanem a szövetségi politika része a .proletariátus osztály-harcán, k. Nem látják világosan, hogy külön­böző rétegekkel való szövete ég, ugyanakkor helytelen nézeteik, szo­kásaik elleni harc az osztályharc .része. Jobboldali torzítások is jelentkeznek, pl. nem veszik figyelembe, hogy a szövetségesekkel bizonyos kérdésekben ellentétek lehetnek, ezért arra gondolva,hogy a hibáik ellen folyó harc elidegenítheti őket, béjkülékenyságet hir­detnek. Nem látják, hogy a szövetségi politikában az engedékenység az onztályellenség elleni harc feladását jelenti. Meg kell értetni, hogy a proletariátus osztályharcának mások az eszközei az ellenség­gel szemben és mások a szövetségesekkel szemben. 2* Az értelmiséggel való., szövetség terén több értetlenség ás bizalmat­lanság t ápas z t alható.‘ *“ Az értelmiséggel való szövetségnél abból idulnak ki, hogy az értel­miség mindég kiszolgálta az uralkodó osztályt, akkor szolgáljon ki minket is. Az értelmiség természetéből fakad az alkalmazkodás, most sem őszin­­te, hanem igyekszik hozzánk alkalmazkodni» ____________________________________ r-f — ~i

Next

/
Oldalképek
Tartalom