Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1959-01-21

— - ------------'Tt-------------------­­•----- ”----------------- --r--------- ' ' *---*----^ f~ , “1 l -■ ^ ! ügy gondolja helyes volna, ho Bilon elvtárs éa a PVB. tagjai is beszélgetnének a parasztokkal, megkérdeznék, hogy hogyan látják a perspektívát. Meg kell mondani, hogy a parasztok termelése nem növekedett a felszabadulás éta, viszont a jövedelmük emelkedett. A tsz. szervezését úgy képzeli el, hogy volna egy konkrét terv, hogy néz ki a parasztság termelése, mit termelnek, hogyan lehetne keve­sebb munkával dolgozni, megmagyarázni nekik, hogy nem kellene piac­ra járni stb. Ami a tsz-t illeti ebben a tekintetben két hé,nap alatt meg kell csinálni a fejlesztés konkrét tervét, belépés, kilépés is van, azt kellene megnézni, hogy hogyan lehetne a földdel rendelkező parasztokat behozni a taz-be, a szövetkezetiek gyakoroljanak nyomást i parasztokra ezen a téren. Egyetért azzal, hojy van a tsz-nek szeszfőzdéje, de az csak a saját termésének feldolgozására legyen,. Egyet ért azzal, hogy a szövetkezet a lakoság felé.is adjon el,ter­ményeiből, de nagyobb részben a szerződéses termelést kell bizotsi­­t-jni. Az egyéni parasztok bevétele is csökkent az aszály miatt, de a cső kenést a bérből, fizetésből élők rovására áthárítják. h parasztság és a bérből élők jövedelménél hogy ne legyen olyan nagy különbség, ezt csak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok termelésével lehet ellensúlyozni, egyéb adminisztrativ dolgokkal nem lehet eredményt elérni. A szövetkezet nem tud versengeni a takarmány ellátásában, nem tud­ja felvenni a versenyt, ha ott helyben eretik fel a hizlalt állatot ' és úgy hozzák,fel, erre nem kell annyi szállitási költség mint a r takarmányra. Az állat tenyésztésnél is arra kell alapozni, hogy a , saját ellátásból legyen, Siló kukorica két-háromszorosát tudja adni takarmány értékben, mint a szemre termelt kukorica, az öntözést ami illeti, ha nincs mód szántóföld öntözésére, akkor ezt tudomásul kell venni, bár az öntö­zéssel dupla termést lehet elérni. Karádi elvtárs: Egy kérésük van, az hogy hogyan lehetne olcsón megkapni a melegágyak fűtéséhez szükséges kokszot, eddig 7o.4o Bt-ér vették mázsáját, most 135 Pt-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy egy hét alatt 3.5oo Pt-ot elfütenek, egy télen kb. 2oo.ooo.- Et-ot fÜtőnek el. Próbálkoztak mis téren olcsóbb megoldást találni, megnéztek egy Diesel motort, éránként másfél liter gázolajat használ és loo volt e# mrgiát ad, ez még kisérlet tárgyát képezi, ehhefa kellene sogitség. Rocs elvtárs: Szeretné -ha L héten belül megnéznék, hogy a terméseredmények hogy néznek ki, erre az agitáció szempontjából volna szükségünk. 525 dolgozd paraszt van az 1556-os statisztika alapján, de ha & hold­ra számoljuk akkor kijön 451 fő, vagy 74 paraszt aki ebből él, erre 1 kell alapozni a tsz. szervezése szempontjából. ‘ Úgy látja, hogy inkább a Rsztmihályi tsz-t kellene fejleszteni Cirkota felé, ha volna lo hold olyan öntözéses gazdaság amit a tsz. művelne a környez^ parasztokat behozva szélesítve a területet, előbb­re tudnának volna menni, minifha -egy uj tsz-el kísérleteznének, a2 uj tsz-nek meg xell járni a kezdeti utat... A cinkotai parasztság hajlandó volna olyan társulásra, hogy a kerüle­ti Tanács aoná a földet, kölcsönt, hOgyszöllŐt termeljenek és az ő földjük megmarad, a munkásosztály szempontjából ilyen csoportosu­lás nem kell. nZ agitációt fokozni kell, de a legjobb számítás szerint két év kell a íiig a tsz. versenyképes lesz a cinkotai parasztokkal. ____________________________5_______________________________ e a

Next

/
Oldalképek
Tartalom