Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1959-01-21
r I •"!f 5777 J Baranyai elvtárs: Milyen gépekkel vannak felszerelve az egyéni parasztok? A Tsz. megkapta-e azokat a gépeket, amelyeketigényelt? Soltész elvtárs: Jó lenne tudni, hogy a gazdák mennyi juttatott földet kaptak. A forrás Tsz munkáját is figyelembe kell venni a területen van nem lehet közömbös, hogyazok hogyan dolgoznak. Kiindulási pontként szükséges, hogy jelenleg a parasztságnak milyen a hangulata. Szőke elvtárs: A termelőszövetkezet ez évben 2oo q szerves trágyát használt fel holdanként, ez négy évre elegendő mennyiség. Miért ilyen kevés a műtrágya felhasználása? Ellentmondást lát abban, hogy 7 tehén van, egy tehénre eső tejhozam 1 évre 2.792 lt. ugyanakkor az évi tejtermelés 27.912 lt. ii T3Z. párttitkár és az elnöknek mi a véleménye, szoktak-e a földdl rendelkező parasztokkal elbeszélgetni, tájékozódnak-e, hogyan Ítélik meg ,a szövetkezet termését, az ott dolgozók jövedelmét. Milyen lehetőséget látnak a kukorica termesztésnél, van-e öntözési lehetőség a kukorica termesztésnél, elérhető 25-3o q keményítő érték, a szarvasmarha tenyésztésnek ez az alapja. Molnár elvtárs: A feltett kérdésekre megadja a választ. Amikor a'tervet készítették gondoltak a meglévő tsz. tovább fejlesztésére és uj tsz. létrehozáséra is. A gyakorlat azt mutatja, i hogy vannak különböző nézetek, vannak akik a meglévőbe kívánnak belépni, vannak akik szívesebben lépnének be egy uj szövetkezetbe. A 3oo4 rendelet alapján is feltétlenül szükséges a meglévő 1 szövetkezet gazdasági megerősítése, a létszám és a termőterület növelése. Kern az a lényeges, hog. a tsz. hol fekszik, hanem, hogy, minél nagyobb földterület legyen és a taglétszám sem emelkedjen. A XV. kerülettel van fö.ld felajánlás, lehet hogyezt átveszik. Jelenleg 25o lt-es szeszfőzdéje van a Tsz-nek, ez jelentős jövedelmet jelent a tsz-nek, ha 5oo lt-re felemelnék ez a tsz. c n jövedelmét növelné, de nemzetgazdasági szempontba ez nem volna ) jó, mert most volt annyi felfőzni való, hogy háromszor annyit is é. fel tudtak volna főzni, de ez nem lesz mindig igy. Jelenleg a 3 éves terv időszakon belül,nem volt célul kitűzve, hog; beállítsák a törzsállat tenyésztést, istáiét építenek, ez komoly terheket ró a Ta 3-re• fa távlati kérdés, a 3 éves tervidőszakban .ki lehet hozni, de jelenleg nem kerül erre sor. Jelenleg az állat* elhelyezése nem a legkielégitőbb-, nem volna káros ha beruházást * eszközölnének, bár ez a jövedelmet befolyásolná. Kérdésként hangzott el, hogy mennyit terveztek 1 munkaegységre: Kincs meg erre a terv a termelőszövetkezetnek, most csinálják •] ■ a zárszámadást még nem tudják megmondani, mennyi'lesz az egy munkaegységre eső jövedelem. Ka a gyümölcs és szöllő teremni fog, az öntözéses gazdálkodást és . a gépi palántázást megvalósítják az önköltség csökkenni fog, komolyan kell emelkedni az egy munkaegységre esc részesedésnek. Ka az .idei aszály nem.következik be akkor munkaegységenként 8.6o i jutott volna több a tagoknak. Az agronómus kérdésében vannak ellentétek a Tanács és tsz, között, a tsz. véleménye az, hogy majd ők maguknak kinevelnek agronómust, hogy kellő gyakorlattal rendelkezzen a termelőszovet~ , • kezet irányítását illetően, helyes oz az elv, de ahagy ismeri o jelenlegi’ szakképzettseget a tsz.-ben, véleménye szerint’ ez nem üti meg a követelményeket. 1 , 3________________________________________________ ^ A
