Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1969-10-10
-~= ■ =r !* r - 19 -9 munkánosztály nc-n vezető már, az osztálypolitika háttérbe szorult. A szövetségi politika elvei általában elfogadottak és alapclvoiben helyeslik is. A szövotségi politikával kapcsolatban fölmerülő véleménykülönbségek és birálatok oka az alábbiakból következik; A munkások és a parasztság társadalmi kapcsolatában elsősorban a piacon való érintkezés doninál. A munkások esetenként nem az egész •ország parasztságát, megtestesítő paraszt tipusról nyernek képze( ' tokot, hanem csupán a pestkörnyéki parasztról, akiknek az élet - színvonala az országos átlag felett van. Ebből is adódik az a meg-itélós,,hogy a parasztság egésze jobban él mint a munkásosztály. Hozzájárul ehhez a képhez a sajtó és a TV. nüsorpolicilcája is, moly többnyire a jómódú és magasjövedelmű szövetkezeti közösség életét mutatja be. Mások türelmetlenek abbén a vonatkozásban, mert az a véleményük, hogy a mezőgazdaság fejlődése jelen körülmények között.nőm orodnényozi a munkásosztály helyzetének lényeges javulását. Elsősorban a vezetőállásban lévő, a Tsz. melléküzemek "munkaerő csabitasát" nehezményezik. Eli telő az üzeni munkásság /törzs gárda/ részének a véleménye is, hiszen konkrétan látják a számukra előnytelen bérezési különbségeket. Az általános pozitiv, reális véle— mények mellett tapasztalni egyoldalú megítélést az értelmiséget mogitélően is. Egyes helyeken joggal vetik fel, hogy.bizonyos értelmiségi körökben vannak olpolgáriasodási tünetek. Általános és sok esetben teljességgel jogos az elégedetlenség a "nászok réteg" lehetőségei, életmódja./gépkocsi, villa, utazgatás, szórakozás, fényűzés, stb. / miatt. Eelvetik; " ez is bolo kell hogy férjen a szövotségi politikába?" A szocialista erkölcsi és mapatartá.si normák fejlődése. a./ Az ideológiai irányelvekben foglalt föladatok végrehajtás^ során nagy figyelmet kellett és kell
