Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1962-01-31
í I- 3 -mint 1960-ban, 74,1 <f<ra a munka termelékenység növelésével értük el. Export tervünket kerületi szinten 106,9 $-ban teljesítettük, amely teljes termelésnek 67,6 «&~t teszi ki. az export terv teljesítésében kiemelkedik az Autóalkatrészgyár 160,9 $-os teljesítésével. Az IMG csak nagy erőfeszítések árán tudta behozni év végére az export lemaradás nagy részét és Így is mintegy 7 millió forinttal lemaradt a teljesítésben, az exporttervek ütemes teljesítésének a külföldi szállításokkal kapcsolatos kötelezettségeink szempontjából is nagy fontossága van. Ezért a felelősséget, amely ezzel jár, minden vezetőnek érezni és vállalni kell. A költságszintet a kerület iparban nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni, mivel termelési eredményeinket a tervezetthez viszonyítva 0,87 % költségtöbblettel értük elf amely 13 millió forint összeget tesz ki. Ezen belül az EXJIG költségszint jót 10 $rkal, a VI.sz. Autó javitó 3,8 $kai lépte túl, amely forintban kifejezve 21 millió 161 ezer forint termelési költségtöbbletet jelentett. Ezt a költségtöbbletet a kerület többi vállalatainak a 8 millió forintot jelentő jó eredménye sem tudta ellensúlyozni. A szeptemberi párthatározattal kapcsolatban már szóvá tettük, hogy ^ végrehajtásának csak a kezdet kezdetén tartunk, sokat foglalkoztunk a normarendezéssel, az ezzel kapcsolatos problémákkal* Ezt a korábbi pártbizottsági ülésen is megtáugyaltuk. A szeptemberi határozatok alapján a legtöbbet a normarendezós területén tettek a tagtSkhai a vállalatok. Ennek ellenére is az a véleményünk, hogy ezt a munkát sem szafrad befejezettnek tekinteni. Folyamatossá kell tenni a normák karbantartását, Igen komolyak a feladatok, a tennivalók a műszaki és statisztikai, valamint a becsült normák arányának a javításánál. Másrészt komoly a tennivaló, hogy a normakarbantartás szorosan kapcsolódjon a korszerű technológiák kidolgozásához. A normarendezés kihatott a gyártmány időszükséglet csökkentésére is. Ez megmutatkozik pl. az Ikarus gyártmányainál, ahol a gyártmányok normaóra szükséglete, mintegy 8-12 ^-kal csökkent 1961-ben. A normaóra rendezés összesen 448,176 normaóra megtakarítást eredményezett. Ennek mintegy fele a munkaidő jobb kihasználása miatt következett be* _ _________________________ki__________
