Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
r~ i } mint munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak végezzenek társadalmilag hasznos munkát., Pártunk VII. kongresszusa a jelenlegi adott körülményeket elemezve arru az álláspontra helyezkedett: megérleiődőben vannak azok a feltételek, melyek lehetővé teszik, hogy elősegítsük a volt kizsákmányolok gyorsabb beilleszkedését társadalmunkba. Mégis pártunk VII. kongresszusán a volt kizsákmányoló osztályok tagjaival szemben megjelölt politika a párttagság egy részében zavart okozott. Ennek a zavarnak az oka, hogy félreértették a kongresszus erre vonatkozó irányelveit. Olyan következtetést vontak le, hogy a volt gyárosok, tőkések közül stb., akiknek szaktudásuk van, bármilyen funkciót elérhetnek, ha lojálisak, s beilleszkednek társadalmi rendszerünkbe. Az elvtfrsak közül egy másik rész viszont azzul nem ért egyet, hogy ezek akár a legkisebb vezető .funkcióban is dolgozzanak (mérnökként, stb.), A párt kongresszusának határozatából egyáltalán nem következik, hogy hu ezek egy része lojális, akkor bármilyen poszton dolgozhat, A kongresszus határozata szószerint a következőket mondja: ‘Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsákmányolok egy része beilleszkedett társadalmunkéba, tiszteletben .tartja törvényeinket, más része ma is ellensége rendszerünknek. A volt városi és falusi kizsákmányoló osztályok ellenséges, törvényes rendszerünkkel szembeszegülő tagjaidul szemben éberen védelmezni kell dolgozó népünk érdekeit, nng kell akadályoznunk népellenes tevékenységüket, Viszont népi államunk egyenjogú állampolgárként védi mindazokat, akik beilleszkednek társadalmi rendszerünkbe, megtartják törvényeinket.8 (A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozatából.) Az a tény, hogy a volt kizsákmányoló osztályok tagjainuk egy része elismeri törvényeinket, s nem lép fel társadalmi rendszerünk ellen, népi demokráciánk, munkás-paraszt államunk erejét tükrözi. Természetesen a társadalmunkba beilleszkedett volt kizsákmányolok jelentősebbik része nem azért nem lép fel ellenünk, mert egyetért a szocializmussal, hanem mert olyan er&rel áll szemben, amely 1956 után fellépésük realitását teljesen illuzórikussá teszi. Ez a kijózanító hatás, az erőviszonyok állása az, amely lehetőséget jelent egy részük átnevelésére. Az ellenforradalmat nemcsak katonailag, hanem politikailag és eszmeileg is legyői&ük. Népünk nagyon is tisztában van azzal, hogy egy ellenforradalom mit jelent számára. Ez az oka, hogy sem a nemzeti kommunizmus ellenforradalmi restauráoiós eszméje, a ‘tiszta demokrácia' csábos Ígéretei nem tudják félrevezetni. A volt kizsákmányolók fellépése csak elszigetelt összeesküvésig juthat el. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom kudarcából a volt kizsákmányolók egy része is vont le következtetéseket. Akkor, amikor jui azt mondjuk, hogy beilleszkedhetnek a volt kizsákmányolók egyenként rendszerünkbe, s ez nem rajtunk, hanem rajtuk múlik, akkor az a meggon- | dolás is vezet bennünket, - melyre fentebb már utaltunk - hogy belőlük is dolgozót kell formál nunk, nekik is meg kell tanulni a becsületes életet, Ezért el kell szigetélni őket azon a téren, hogy polgári mentalitásuk hasson, hogy politikailng-eszmeileg kárt okozzanak, de elő kell se- . giteni, hogy egy részük konstruktív tagjává legyen társadalmunknak. Másik részük nem nevelhető át, de olyan feltételeket kell teremteni, hogy kénytelen legyen meg- ' húzódni és törvényeinket tiszteletben turtva végezni munkáját ott, ahol erre neki társadalmunk ^ * L_______________^_____ . .j ji
