Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
' TT j -io- I szövetség tartalmú: a szocialista tulajdon megteremtésének és megszilárdításának jellegzetessó válása a mezőgazdaságban is időszerűtlen célkitűzés lett volna. A kibontakozott folyamat politikai következményét, hogy az elmúlt és jelenlegi esztendőben a munkás-paraszt szövetség szilárdabb lett, a budapesti párttagság és pártonkivűliek többsége világosan látja, Ezért tartotta helyesnek és szükségesnek a szocialista átszervezés jelenlegi ütemét, a szövetkezetek szilárdítására tett erőfeszítéseket, Emellett figyelembe veszi a fejlődésből adódó nehézségeket is s ennek megoldását mindenekelőtt a patronázsmozgalom kiszélesedésén keresztül igyekszik segíteni, . Lfeyanakkor aggodalom is mutatkozik, elsősorban a párttság egy részénél, a párt parasztpoii, tikájával kapcsolatban, Ez az aggodalom nem amiatt van, mintha pártunk az 1950-56 közötti időszakhoz hasonló szektás hibákat követne el. Ekkor - mint ismeretes - a Magyar Dolgozók Pártja vezetésében eluralkodott személyi kultusz egyik következménye a lenini elvek megsór- ^ tése volt a paraszlpolithíéban.. így a parasztpolitika ekkor eltorzult, Az osztályharc szükségszerűen éleződik a szocializmus viszonyai között - elve alapján, az osztályharc olyan eszközei kerültek előtérbe, amely idegen a leninizmustól. Ennek következtében nemcsak a középparasztsággal, de a szegényparasztság jelentős részével is, különböző kérdésekben növekedett az ellentét. Az önkéntesség lenini elvének megsértéséből - melynek elvi alapja abban volt, hogy csak célként és nem célként és eszközként tekintették a szocialista tulajdon kialakítását a mezőgazdaságban - következett, hogy nem vették figyelembe, hogy a termelőszövetkezeti. mozgalom kiszélesítéséhez megérták-e a feltételek, vagy sem. Mindennek a következménye; hogy a munkás-paraszt szövetség szilárdulása helvett, melv á szocializmus -jpjté.-. | sének egyik alapvető törvénye, annak gyengülése következett be. A párttagság egy része most azért aggódik, hogy nem jelent-e liberalizmust, olvtolenséget a kulákokkal szemben alkalmazott jelenlegi politikánk, hogy most nem fordítva, jobbról torzítjuk el a lenini elveket, nem jelenti-e ez a probléma a lenini hármas jelszó feladásit? Mi a helyzet a valóségbon, van-e ok az aggodalomra? Eltorzitjuk-e jobbról a lenini elyeket, feladjuk-e az osztály harcot? Kétségtelen és ezt nem lehet és nem is kell tagadni, hogy a között a politika között, amely révén a Szovjetunióban az egységes paraszti osztály kialakult és a mi politikánk között nem minden vonás egyezik meg, bizonyos különbség található. Ez a különbség: hogy a volt kulá.k, nem mini a burzsoázia falusi része, nem mint réteg, hanem mint a volt kizsákmányoló osztály egy tagja - amennyiben a falu parasztjai beleegyeznek - beléphet a tsz-be. Ismeretes, hogy Lenin a parasztság egyes rétegeinek a szerepét a szocializmus építésében másképp határozta meg, mint Engels »A parasztkórdós Franciaországban és Németországban< című müvében, Lenin a konkrét történelmi körülményeket elemezve - ezt az alapvető marxista módszert alkalmazva - jutott el következtetéseihez, E következtelés gyakorlati megvalósitá[ 31-' ____ :--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— I
