Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
p= —j jí I- 6 -tnllzmus megdöntésében a marxizmus klasszikusai a proletárbmadalmot objektív tényezőként határozták meg. Dé a proletárforrndalom nem akkor következik be, amikor már csak két osztály létezik, s a középrétegek, vagy a proletariátus közé süllyedtek le, vagy o burzsoázia osztályába emelkedtek fel. így a proletariátus pártjának, ha valóban forradalmi párt akar lepnie WümfeUábM- a középrétegekkel szAmelnfA. k&JL-Eaélktii a.Molaláríarcaialojíi-gil^&lroe fluUJefesL Aki a burzsoáziát úgy tekinti, mintliu a burzsoázia, mint uralkodó osztály egyedül állnat s egyedüli ereje lévén uralkodna, az mélységesen téved A burzsoázia tényleges uralma többek között abban van, hogy a középrétegeket maga me|fé állította, illetve közömbösítette f Ahhoz, hogy a tókés rendszert megdöntsék, ahhoz az szükséges, hogy ü burzsoázia szövetségesei> nek egy részét, a burzsoázia tartalékát a munkásosztály saját oldalára állítsa, bevonja a tőke elleni harcba, vagy semlegesítse. Ennek a lehetősége őzért van meg, mert a burzsoá hatalom, a burzsoá társadalom társadalmi- termelési törvényei szükségszerűen abba az irányba hatnak, amely a középrétegek nagyobbik részét potenciálisan, majd valóságosan is a munkásosztályhoz. közelíti s a kibontakozó forradalmi folyamatban szövetségesévé is teszi, másik részét pedig semlegesíti. Ez azonban nem spontánul megy végbe. E szövetség megvalósításáért, illetve a rétegek egy részének semlegesítéséért hurcolni kell, mert más tendenoiák is bat• nak, melyek ennek megvalósulását akadályozzák is. Ez a proletariátus osztályhurcánuk a lényege a proletárdiktatúra szubjektív feltételeinek a megérlelödóse idején. Tehát a burzsoázia elleni proletárosztályliurc egyenesen feltételezi, szükségessé teszi, q szövetségesek megnyerését. Tehát nem vagy proletárosztálylinrc, vagy szövetség, hanem maga a proletáro8ztályharc tartalmához, lényeges összetevőjéhez tartozik a szövetség megteremtéso a tőke ellen. Ebből következik, aki’ a: proletárosztályharcot úgy fogja fel, mint a szövetségesek megnyerése nélküli harcot, aki kél különböző dolognak fogja fel, az nem érti a proletárforradalom, a proletárdiktatúra feltételeinek a kérdését, s az szükségszerűen tévútra jut. Mi a helyzet a proletárdiktatúra időszakában, amikor a szocializmus alapjai teremtődnek meg? A kői fő erő: a munkásosztály, mely a hatalom birtokosa* és a dolgozó parasztság, amely elismert a munkásosztály vezetését. De a kát fő ejrőn kívül más erők is léteznek; az olyan szövetségesek, mint az értelmiség és városi kispolgárság, a megvert, volt uralkodó osztály, illetve osztályok tagjai, stb, Az igaz, hogy Lenin a szocializmus megvalósítása szempontjából a középparasztsággal kapcsolatos irányvonal kidolgozásakor a középparasztsággal való viszony rendezését jelölte meg a döntő kérdésként, de lényeges feladatként jelölte meg olyan rétegek megnyerését is, a kik hosszú időn keresztül voltak a volt uralkodó osztályok tartozékai, de nem tartoztak a kizsákmányolókhoz, s akik a hatalomért folytatott harc idején erősen ingadoztak, nem támogatták a proletariátus harcát. Ezek a rétegek helyzetük, o társadalomban elfoglalt helyük következtében megnyerlietők, a proletariátus szövetségeseivé válhatnak és válnak is. v> ^ ■ - - - ■ .J. I_____ ,
