Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
... ^ t *_ ’ ’ 4* ság különböző rétegelt, Ennek következményeként a szegény parasztság politikai meggyőzése hiányos volt, s nem támaszkodtunk eléggé'rájuk, A .kozépparasztsag egy részé! időn ként és helyenként az osztályellenséghez, a kulákságlioz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük, Ugyanakkor a kulákok korlátozása helyett lényegében azok likvidálását valósítottuk meg. Ezeknek a hibáknak a politikai kihatásaként a munkásparaszt szövetség lazult, a proletárdiktatúra gyengült. A parasztság anyagi érdekeltségének figyelembe vétele sem volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztrativ Intézkedésekkel (kötelezőí beadás, előirt vetésterv, stb.) helyettesítették. Emiatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sőt időnként vissza is esett. A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyaiban különösen nagy károkat okozott az 1953-as revizionista hullám, mely a szövetkezetek jelentős részének felbomlását eredményezte. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával, a tsz parasztság nevelésével sem foglalkoztunk kellő alapossággal, ami súlyos hiba volt, mert ^ a proletárdiktatúra idején a legszorosabb szövetségesünk a tsz parasztság lehet. A mezőgazdaság osztály- és rétegviszonyainak felületes felmérése, továbbá az elosztási elvek és az anyagi érdekeltség nem kellő figyelembe vétele miatt a falura vonatkozó marxista-leninista elveknek hazai viszonyokra való alkalmazása törést szenvedett. Ez súlyos, nehézségeket okozott gazdaságilag, politikailag és eszmeileg, ami megnyilvánult a tsz-ek felbomlásában, a munkás-paraszt szövetség lazulásában és ideológiai zűrzavarban is. Döntő változás a falura vonatkozó politika alkalmazása terén szintén 1956 után következett be, amikor az MSzMP - a marxista elveknek megfelelően kijavította az elkövetett gazdasági és politikai hibákat. Ennek a helyes politikának eredményeként következett be az ^ 1958-59-es ugrásszerű fejlődés, melynek eredményeként jelenleg a szántóterület 77 % -a szocialista szektort képez, A szocialista termelési viszonyok kialaldtáaa a mezőgazdaságban nem öncél, hanem alapvető módszere - a modern technika alkalmazásán keresztül - a termelés növelésének, a népgazdaság és a lakosság szükségletei lehető legjobb kielégítésének. Az, hogy a parasztság az elmúlt két évben tömegesen választotta a termelősző vet kezetekét, forradalmi változásokat jelent és készít elő a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésében, a falu társadalmi, politikai és kulturális viszonyúiban. Ez a változás teszi lehetővé a parasztság felemelkedését, egységes osztállyá való szerveződését, kulturális és szociális téren való elmaradottságának felszámolását is. A termelőszövetkezetekbe való tömeges belépés jelentős problémákat is okozott. A párt ezért - a számszerű fejlesztés mellett - a kialakult szocialista nagyüzemek megszilárdítására helyezte a fő súlyt. Az uj termelőszövetkezeteket - e célkitűzésnek megfelelően - igen sokoldalú segítségben részesítettük (gépek, műtrágya, szakemberek, patronálás, falusi pártszervezotek megerősítése stb,), A falura vonatkozó helyes politika és a termelőszövetkezetek megszilárdítása következtében megteremtődtek azok a feltételek, melyek lehetővé teszik a nép gazdaság mezőgazdasági termékekkel való fokozott ellátását, a munkás-paraszt szövetség-J
