Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
rr I - 3 - * Baranyai elvtárs: Elmondja, hogy a VII. Pártkongresszus nagyon komolyan foglalkozott ezzel a témával. Döntő szempontként és legfontosabb feladatként az emberek átnevelását szabta meg. A szövetségi politikával kapcsolatban elmondja, hogy a szövetségesek - érti alatta az értelmiséget - ha érzik a párt bizalmát, akkor azt a legmesszebb-menőkig viszonozza. Az Ikarusban is vannak olyan példák, hogy az értelmiségi dolgozók a párthoz jönnek egy-egy vitás kérdés lezárása miatt. A szövetségi politikát nem elég csak elvileg magyarázni, hanem azt a gyakorlatba is át kell vinni. Elmondotta pl. hogy a főmérnök sokszor tart előadást, ami igen helyes és színvonalas. Ikarus pártszervezete igen sokat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az egyéni érdek meddig nem káros a népgazdaságra. Foglalkozott hozzászólásában az anyagmegtakarítással, selejt-csökkentássel, valamint a nemrég lebonyolított normarendezéssel, ami állandó munkát igényel a párttól. Foglalkozott továbbá az "anyagi" norma rendezésével, ami sokkal többet jelentene a népgazdaság számára. Elmondja, hogy a kér. Pártbizottságnak is helyes lenne foglalkoznia a nagyon elterjedt munkaerő vándorlással, valamint felhivni a felsőbb szervek figyelmét is erre a káros helyzetre. Helyesnek és jónak tartja azt a határozatot, amely megszabja, hogy az újonnan belépett dolgozók fizetését csak 6 hónap eltelte után rendezik, helyes lenne hasonló intézkedést hozni a vállalatnál fölszabadult ipari tanulókra is. Nagy Gyula elvtárs /EMG/ Egyetért Mázi elvtárs hozzászólásával, hogy az anyagot jobban át kellett volna tanulmányozni. Elmondja, ha^y a kommunisták részére ez egy komoly feladat, hogy a szövetségeseket megnyerjék maguk számára. A kispolgárság kérdésével foglalkozott, valamint a beszámolónak azzal a kitételével, hogy a kispolgárság állásfoglalása pozitívnek értékelhető. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ő meglátása szerint az értelmiségi réteg ingadozó, elvileg nem olyan szilárd és kiálló, mint a munkásosztály, ez megmutatkozott az 1956-os eseményeknél is. Pál elvtárs: Elmondja, hogy a mezőgazdaság terén hatalmas eredményt értünk el, amelyben nagy része volt annak, hogy az emberek gondolkodása megváltozott, amit azonban még állandóan fokozni kell. Beszólt a társadalmi tiiajdon védelméről. Példának elmondta, hogy beszélt egy I árusban dolgozó ismerősével, aki fölvetette, hogy "azelőtt" mennyivel nagyobbfoku volt az anyagtakarékosság, most ha kell egy csavar, akkor egy marókkal adnak. Beszólt arról, hogy ^a munkások részéről bizalmatlanság van az értelmiség felé, beleértve a pedagógusokat is, ami egyáltalán nem helyes, mert azok között ott vannak a munkások és parasztok gyerekei is. Helyesnek tartja, hogy a szövetségi politikával foglalkozunk, mivel a 400 ezer kommunista nem tudja a szocializmust felépíteni, igy feltétlenül szükség van a szövetségesek támogatására. Soltész elvtárs: Lényeges kérdésnek tartja, hogy az elvi kérdések a Pártbizottság elé kerültek. Sokrétűen kell e kérdést tárgyalni, sőt képezni magunkat, hogy alkalmassá váljunk e kérdés megértésére. Hogy is állunk mi e kérdésben, milyen .rendeztlen problémák vannak, melyeket fel kell számolni. Mindenki magából induljon ki-. Azt látja, hogy a fejlődés során előtérbe kerülnek mindig újabb és újabb problémák, az^álet ellentmondásokkal van tele és le kell tudni küzdeni. Azt az érdekeltséget hangsúlyosabban hozni, hogy hogy néz ki az egyéni és az ossz népi probléma. Fontos kérdés és itt előtérbe kerül az ideológia. E elméleti kérdéseket nemcsak meg kell tudni tanítani, hanem megfelelő időszakban magyarázni.
