Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1960-10-27
r~ —s £ ‘ 0 v I S -n- J Szó volt arról, hogy az ötéves terven belül 519 szárnyas állatot fognak tartani, ha megnézzük az 1956-os állományt, akkor ez a szám annak csak 50 .-/--a, 1958-bon jött rendelkezés arra, hogy csökkenteni kell a kerületben az állattartást, ekkor részleges tartás lett engedélyezve, Cinkota az a terület, ahol állatot korlátlanul lehetett tartani. Mit kell itt tenni? Meg kell a tsz-nek adni a lehetőséget az állattartásra és a háztályi fold mellett állattartás is legyen a tagoknál, a háztályiban termelt trágyát át kell adni a tsz-nek ha a 45 £~os emelkedést el akarjuk érni, mert a 10-12 Ft-os trágyával kell trágyázni, ami megdrágítja a termelést. A közös takarmány területet 250 holddal fogják növelni. Részleges tagosítást fognak végrehajtani, menet közben, hogy az ötéves terv végére 200-250 .holddal tudjuk növelni. Van olyan hangulat, hogy még sekk földterület van egyéniek kezén, Egyéni gazdálkodó aki ezzel mint élethivatással foglalkozna - nincs. Kát lakiak 340 holdon vannak, ez k’o. 70 ember kezén van. Sokkal nehezebb a helyzet a belterületeken lévő bulgárkertászékkel, ezek nagyon ügyesen igyekeztek belterületre húzódni, van olyan bulgárkertészet, ameíy 7 holddal rendelkezik belterületen, amit tagositani nem tudunk, nagyon szívós agitációra van szükség, hogy ezek a bulgárok termelőszövetkezetbe bemenjenek. Gerencsér elvtárs: Egyetért a beszámolónak a kerületre vonatkozó részével ás a levont következtetésekkel, helyesnek tartja a célkitűzéseket ás a javaslatokat. Három kérdéssel kiván foglalkozni: Első: A felszólalások nyomán olyan érzése támadt, hogy a felelős személyek mindig "házon kívül" vannak. Ez egy kicsit elfogadható is, mert az ember saját hibáit nem szereti látni. Nyilvánvaló amikor az igazgató beszél a hibákról meghatározza a felsőbb szerveknél milyen hibák vannak ás az alsóbb szerveknél és meghatározza milyen hibát követett el Ő a munkája során és beszél a közápkáderekről, beszél arról, hogy milyen hibát lát felfelé és lefelé és egy-két szót szól a saját hibájáról. Ez nem helyes, le kell szögezni, hogy az itt kialakult helyzetért a munkástól a miniszterekig mindenki felelős. Az jó dolog ha látjuk saját felelősségünket. Kezdjük a kerületi pártbizottságon, mert félreérthetetlen jó határozat végrehajtását nem ellenőrizte, ugyanígy a Budapesti Pártbizottságnál is ez a helyzet. Mindent el kell követnünk, hogy előre tudjunk haladni és ugyan ilyen hozzáállásnak kell lenni minden poszton. Nem hibásak az igazgatók? Hibásak. Nem hibásak a vezetők, ha egy sor helyen nem tudnak rendet teremteni, az állami fegyelmet, munkafegyelmet nem követelik meg úgy ahogy kellene, nemcsak az igazgató, de a helyi vezetők is felelősek azért, ha a munkaidőt nem használják ki a dolgozók, vagy a gépi kapacitást. Nem merjük megmondani nekik, hogy ne lógjunk, hanem dolgozzunk, állítja, hogy van egy sor vezető, aki nem meri ezt megmondani. A minisztériumoknál is van amelyik elismeri felelősségét, ha nem jól tervez, beismeri utólag, de amikor felvetik nem látja be. Az szükséges, hogy mindenki a saját helyén lássa a felelősséget ás a hibákat, mert csak igy jön ki az a javítás, amire szükség 1 van, hogy ebből a helyzetből kikerüljünk. Kötelessége mindenkinek az állami ás munkafegyelem betartása. Egyik felszólaló igen helyesen mondja, hogy a dolgozók jobban érzik a felelősséget ________ ni________________________________________________i
