Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1985-02-16/1
A termelés szervezése a különböző kapacitások kombinációjának folyamata, amelyben első helyen áll a főmunkaidő kihasználása, ezt követik az egyéb formák, mint a más vállalatnál dolgozók és a nyugdíjasok foglalkoztatása, a saját dolgozók bedolgoztatása,a főállású bedolgozók alkalmazása, a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége és végül a kooperáció igénybevétele. A vállalatnak tehát uj lehetőségek egybevetésére volt szüksége. 1984-ben 2o fő lengyel vendégmunkás dolgozott a gyárban. Az eredményesség oldaláról azonban nem volt sikeres a foglalkoztatás, mert a létrehozott eredményt felemésztették a foglalkoztatás költségei, jól lehet a volumen terv teljesítésében nehéz a pótlásuk. Különféle elemzések, számítások, több fórumon való megvitatás után a vállalatnál 1984 végére 14 vállalati gazdasági munkaközösség alakult meg. A ma már rendelkezésre álló tényszámok gazdaságosssági számítások ösztönöznek erre a formára. Tekintettel arra, hogy hozzászólásom a munkaerőhelyzettel foglalkozik alapvetően, a vállalati gazdasági munkaközösségek munkaerő pótló ésomegtartó szerepét emelem ki. Az egyes munkaközösségek megalakításánál döntő szempont volt a vállalati szükségesség, az hogy létszámhiányos szűk keresztmetszeteket tudjunk feloldani és a dolgozókat ezekre a területekre tudjuk orientálni. 1984-ben a vállalati gazdasági munkaközösségek munkája produktív területen több, mint Jo főt pótolt, a létrehozott termelési érték mintegy 23 millió forint és az ezzel arányosítható eredmény két - két és félmillió forint. A vállalati munkaközösségek foglalkoztatásának másik jelentős eredménye a kooperáció csökkentése. Köztudott, hogy ez a legköltségesebb forma, amit a következő három szám bizonyít:
