Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1985-02-16/1

Javult a kezdeményezőképeeség a hatékonyabb nevelési módszerek kutatása, alakult a pedagógiai szemlélet, hatékonyabb a-ipedagógiai öntevékenység, tőrt hódított a differenciált foglalkoztatás, az iskolán kívüli nevelési tényezők felismerése és elismerése a nevelésben.

A pedagógusok munkájukban alkalmazkodni tudtak az erősen megnövekedett létszámokhoz. A létszámnövekedés révén csökkent az egy főre jutó pedagógiai hatásfok, mégis legalább a szintentartásra minden testület vállalkozott. De mindez kevésbé érvényesül azokban a közösségekben, ahol gondként jelentkezik a fluktuáció, a képesítéshiány, a nyugdíjas nevelő - az odajáró gyerekek szüleit nem vigasztalják az általában javuló körülmények.

Megvalósult, javult a fizikai dolgozók gyermekeivel való folyamatos törődés, megszűnt kampányjellege, szükségességét élik, érzik a pedagógusok az iskolai élet legkülönbözőbb területein is. Szükségességét ma már senki nem vitatja. Jók az előkészítők, szakkörök, bevonásuk a napközibe, javult tisztségviselésük az úttörő közösségekben. De még mindig nagyobb százalékban körükből kerülnek ki a bukott, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek többsége. Szüleikkal való kapcsolattartás legtöbb helyen még javításra szorul.

Nem mindig kellő a továbbtanulásra való ösztönzésük, a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésére való hasznos törekvés.

Az iskolai gyermekvédelem - gondos segítővel együtt /Nevelési tanácsadó Gyámügyi Csoport/ - sem képes megakadályozni a veszélyeztetett garázda családok számának növekedését.

Fejlődött az intézmények nyitottsága, a közművelődési kapcsolatok alakú lása. Elfogadottá vált a parthatározatban megfoglamazott embereszmény, mcl£ az eddiginél sokoldalúbb, nyitottabb, közéletibb, közösségi személyiség. önálló, aktív, kezdeményező, fogékony az újra. A pedagógusokban tudatosult, hogy ilyen feladatokra csak hasonló személyiségű és életvitelű pedagógusok képezhetnek.Igyekeznek helytállni. Egyre több iskola tervezi tudatosan a tanulók társas életét, közösségi, társadalmi tevékenységét, színvonalas szórakozását. Tudatosan lépnek abba az irányba, hogy az iskola kulturális központ legyen.

De az embereszmény éppen az utóbbi időben kezd csorbát szenvedni, egyre több tanuló hozza a csdádból a jövedelem, az anyagi haszonszerzés fontosságát, elsődlegességét. Az iskola is sokszor a szervezés útvesztőibe kerül, nincsenek anyagi feltételek a változatos programokhoz, nincs