Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1970-10-10/1

A kerület dolgozóinak eszmei- politikai állapotát meghatározó - alapjában pozitív összképen belül - fejlődés nem volt egyenletes. A bonyolult nemzetközi és belpolitikai jelenségek hatására a közvéleményben, egyes társadalmi rétegek politikai magatartásában időszakonként és helyenként erősen differenciált han­gulati hullámzások, feszültségek keletkeztek. Élénk vitákat és tömegreakciékat váltottak ki a nemzetközi élet negatív változásai: az imperializmus növekedő * agresszivitása, a vietnami és közel-keleti helyzet, a puccsok megítélése, a nemzetközi munkásmozgalmon belüli viták, a kínai határprovokációk, a csehszlo­vák események. A belpolitikai kérdések közül különösen az elmúlt évben a gazda­sági fejlődésünk és az életszinvonal-politika különböző megítélése került előtérbe. A politikai munka hatásfokát befolyásolták az üzemeken belüli nagymérvű szerve­zetlenség, a munkaerővándorlás és a dolgozók összetételének változása, a része­sedési rendszer vitája, a kerületi lakosság életviszonyaira ható gondok, a kom­munális ellátatlanság és a lakáskérdés megoldatlansága. A különböző előjelű bel- és külpolitikai folyamatok hatására a párt nemzetközi tevékenysége iránti bizalom jobban erősödött, mint a belső gazdasági helyzet reális jnegitélése. 1969. tavaszán és őszén erősödtek a gazdasági eredményeinket vitató pesszimista hangok. Az árváltozások miatt nagyobb mértékű volt az elége­detlenség, néhány réteg, elsősorban a nagycsaládos fizikai dolgozók, pedagógusok, közalkalmazottak, alacsony nyugdíjjal rendelkezők körében. A Központi Bizottság 1969. november 26-28-i határozata és az azt követő politikai munka nyugodtabb közhangulatot teremtett. Megítélésünk szerint a politikai aktivitás gyorsabban fejlődött, mint a marxizmus­­leninizmus befogadására irányuló készség. Időnként észlelhető az események nem marxista alapon történő megközelítése, a leegyszerűsítés. A csehszlovák események kapcsán felélénkült a nacionalizmus, a közel-keleti válság idején annak faji alapon való megítélése. Lényegesen erősebben jelentkeznek a kispolgári szemlélet és magatartásmód megnyilvánulásai /anyagiasság, individualizmus, stb./. A gazdasági mechanizmus reformja keretében kibontakozott politikai pezsdülés nyíl­tabbá, élesebbé tette a határvonalat a tudatosan elkötelezett harcvállalók, poli­tikailag aktív érdeklődők és a kisebb hányadot képező - de jelentős arányú - passzív csoportok között. Ezért úgy tűnik, mintha a közömbösség növekedne. A társadalmi változások - mint erre a Pártbizottság különböző vizsgálatai is rá­­mutattak - különbözőképpen befolyásolták az egyes társadalmi rétegek gondolkodás­módját. a./ A kerületi Pártbizottság az elmúlt években nagy figyelmet fordított a fizikai dolgozók körében kifejtett politikai nevelőmunkára. Ezzel összefüggésben fel­mérte a municásosztély helyzetére vonatkozó Központi Bizottsági határozat vég­rehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az üzemi dolgozók eszmei­politikai fejlődését a kiegyensúlyozottság jellemzi,, Túlnyomó többségük poli­tikailag elkötelezett, aktív, érdeklődő. Általános műveltségűk - elsősorban a fiatal képzett szakmunkások beáramlásával /EMG/ - megnövekedett0 Körükben a világnézeti egység irányában ható folyamat, ha ellentmondásosan is, tovább fejlődött. Nagy szerepe van ebben a szocialista brigádoknak és az üzemi _____________________________________________________________________________________________ r ~l- 18 -L _______________________________________^

Next

/
Oldalképek
Tartalom