Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1970-10-10/1
a TSz törvényben lefektetett irányelvek alapján fokozottabban érvényesül a szövetkezeti demokrácia, erősödött a munkafegyelem. A DOLGOZÓK ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEINEK ALAKULÁSA A III. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN. 1./ A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére 1965-től 1969-ig 14,2%-kal, az átlagjövedelmek 17,4%-kal növekedtek. Ezen belül a munkás-átlagbér 14,5%, az átlagjövedelem 15,6%-os növekedést mutat. Az átlagbérek és átlagjövedelmek szintje 1968-ban - a mechanizmus első évében - nem emelkedett 1967 évvel szemben, mig 1969-ben nagyobb arányú fejlődés jelentkezett az átlagbérekben és átlagjövedelmekben egyaránt. Az átlagbérek 6%-kal, ezen belül a munkások átlagbére 6,8%-kal, mig az átlagjövedelmek 7,6%-kal, ezen belül a munkás-átlagjövedelmek 7,1%-kal növekedtek. Vállalataink az elmúlt három évben jobban törekedtek a végzett munka elismerésére, differenciáltabb bérezési formák bevezetésére. A hozott intézkedések hatására a régebben kialakult jövedelmi arányok elmozdultak, alapvetően azonban nem változtak. Számos intézkedés történt, hogy az üzem szempontjából fontosnak Ítélt munkakörök anyagi elismerése javuljon. Az Ikarusban pl. az elmúlt két év alatt a lakatosok keresete 36,7%-kal, az autószerelőké 22,2%-kal növekedett, szemben az összmunkások 16,9%-os átlag növekedésével. Az alkalmazottak átlagjövedelme valamivel gyorsabban növekedett a munkásokénál. Az arányváltozás indokolt a szakképzettség és felelősség kifejezése miatt. A vállalati fel- i sőbbszintü vezetők és a munkások közötti jövedelmi viszonyok lényegesen nem változtak. A szövetkezetekben kifizetett munkáabér 1965-höz viszonyítva 52,8%kal, az alkalmazotti 96,8%-kal növekedett. A kezdeti törekvések ellenére a munkaszerinti elosztás elve még nem érvényesül következetesen. A jelenleg kialakult, illetve kialakított arányok nem teljesen fejezik ki a végzett munka elismerését. /Pl. a szakmunkások, művezetők, betanított és segédmunkások között./ Egyes szövetkezeti elnököknek a vállalatvezetőkhöz viszonyított jövedelmi arányai /pl. Ikarus - Fémöntő KTSz./ nem fejezik ki a népgazdasági fontosság és felelősség különbségét. A munkaszerinti elosztás gyakorlatában hat még az egyenr lősdi, a nagyfokú munkaerőhiány. Vállalataink helyesen növelték a mozgóbér tömegét. Ezt azonban nem a minőség díjazására, hanem a szervezetlenségből fakadó gondok felszámolására fordítják /"fekete" túlóra/. A részesedési alap felosztásában a nyereség-prémiumban és jutalomban részesülők köre áltálában le* szűkül a volt I. és II. kategóriákra. Következménye a dolgozók olyan észrevétele, hogy a lényeg nem változott. Pártszervezeteink a politikai munka eszközeivel segítsék a szocialista bérezés elvének megértetését, elfogadtatását, gyakorlati megvalósítását. Minden szinten állítsanak magasabb követelményeket a gazdasági vezetők elé a bér és jövedelempolitikai koncepciók kidolgozásában, a felkészültséget, jobb munkát L ________________________________________________________________ A r n- 9 -
