Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1966-10-20

r H5 - 58 -A tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy egyes jgyekben a fe­lelőse égre vonás vontatottan megy, nem elég következetességgel vizs­gálnak eseményeket és jelenségeket pártszervezeteink. Az íígyek megítélésénél esetenként liberalizmus is tapasztalható. Bocsánatos bűnnek tekintik a helytelen nézetek hangoztatását, maga­tartásbeli hiányosságokat. Ezért egyes területeken lazul a partélet fegyelme. Előfordul, hogy egyesek a pártdemokráciára való hivatko­zással megsértik a pártélet lenini normáit. Ehhez hozzájárult az is, hogy a pártvezetőségek a gazdasági felada­tok végrehajtását nem igen kötötték össze a párttagság eszmei,poli­tikai nevelésével. A nevelő munka gyengeségét és ellentmondásosságát, de egyben bonyo­lultságát is tükrözi, az elmúlt 4 évben végbemenő politikai, gazda­sági változások és nem utolsó sorban a nemzetközi munkásmozgalomban felmerülő nézetek és viták. Egyeseket ez megzavart, nem értik, vagy nem eléggé ismerik ennek oka_ it. Ez is rámutat, a mi hibánkra is, a propaganda munkánk fogyatékosé ságaira. Ebből kifolyólag egyesekben úgymond "fásultságot", másokban "kiábrán­dulást" okoz a párt politikája, falálkoztunk az úgynevezett "párt­féltés" cémón előforduló helytelen nézetek hangoztatásával is. E nézeteknek egy része súrolta a párt politikájával annak egy-egy részkérdésének való egyet nem értést is. Igaz, hogy igen nehéz e kérdéseknél, nézeteknél meghuni a választó­­vonalat. tapasztalataink szerint egyes párttagjaink, eszmei, politikai felkészültsége, ismeretei nem is teszi őket képessé erre. felmerülhet az elv társakban, mi a rugója az említett "kiábrándulásnak" "fásultságnak" és az úgynevezett "pártféltés" cimén hangoztatott né­zeteknek, a párt politikájának meg nem értésének, félreértésének, vagy félremagyarázásának. falán az többségének akik igy magyarázzák nézeteik okát - véleményem szerint - az elmúlt két évtized során párttagjainknak egy része meg­rekedt még mindig csak az ösztönösség alapján áll és a szocializmus k eszméjét, a marxizmus-leninizmust bibliai hitkérdéskónt alkalmazza és fogja fel. A s .ocializmus pedig nem hit kérdése. Nem vallás az eszme, nem dognák gyűjteménye, hanem a tudományos műveltségen alapuló meggyőződés kér­désé. Ebből fakad a teendő is mindjárt, úgy a pártszervezetek, mint minden egyes kommunista részére. A nevelésnél a tanitás során a párttagokkal való foglalkozásnak sokkal bátrabban és őszintébben kell feltárni, elmondani mindazt, ami a párt, az "zem, a kerület gondja. És az eddigieknél is jobban kell törekedni a gondolkodásra, és a gon­­dolkodtatásra. Ehhez az kell, hogy bátrabban bizzunk az emberek Cö ____________________________________:___________________________________________ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom