Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.21.a/1)
1966-10-20
r*~“ | - ,8 - J Fel ssokott merülni, hogy visszaestünk bizonyos területeken. Volt korábban egy hibánk, ho_.y ujjongtunk azon, hogy egyes tor liléteken eredmény .fest értek el, :.z ottani tényleges helyzet elemzése nélkül. Kasszer rendszer 't ás nem tudták me"dönteni, és bár Algériában leváltották Ben Bellát a politikai ir nyvonal nem változott, Ghánában Krumahot lev 'ltották, egyébk ént a kakaóval tett'k tönkre őket. Indonéziában szintén súlyos vereséget -;zo “vedtünk, nekem külön nem tetszik Sukarnó viselkedése Sufcarhóval/ szemben, mindenesetre a tavaly májusi KBiilés teljeser hibásan ért'kelte az indonéz helyzetet, sajnos a kínai vonal érvényesül. Szúr iában balra tol 'dús történt, kommunisták kerültek a kormány - ba, de lehet, hogy a jövő héten börtönbe is kerülhetnek. Kern vettük számításba, hogy ezekben az országokban nincs kifej - 1"öve a munkásosztály, a pártok képzetlenek, nem rendelkeznek elég tapasztalattal, nem ismerik a marxizmust. Kern tudják saj át helyzetüket értékelni, ágészen más társadaianl helyzetek vannak, mint nálunk, ezt az imperializmus igyekszik kihasználni / törzsi, vallási ellentétek/. 3zt éppen azért mondtam el, hogy egy kissé a sikereket, a,melye k a jövőben is lesznek, örömmel, de ne ujjongva fogadjuk, hanem a belső tartalmát, történelmi értékét is tekintsük 's akkor nem lesznek esaledások, mert az osztályharc nem szűnik meg és a nemzetközi munkásosztálynak óriási sikerei vannak, Franciaországban erősödik a párt, a marxista gondolat hetének óriási sikere volt. Annak szelleme is érvényesül ott. A társadalmi harcokban el ért sikerek azt mutatják, hogy a kommunizmus előrehaladása feltartóztathatatlan a világban, de azt nem diadalmenetben tudjuk véghezvinni. A fejlődés legmagasabb mércéje a saj át magunk fejlődése. Van egy gyengénk és a mai pártértekezleten kétszer is emlékeztettek is: , legutóbb Fény '"vár iné elvtársnő, hogy panaszkodunk és sirun’ , pedig nem rég gondunk volt még az, hogy*lesz-e munka. Ez az amiről megfeledkezünk, és ez az a bizonyos ±Mx±áxs±aisi:x , hogy történelmien^kell figyelni a dolgokat. Néha az ember begoromiul az ár és bérrendezésekkel kapcsolatos vitáknál. Tavaly a pártnapon, itt éhben a teremben az egyik elvtárs nagyon szakszerűen sorakoztatva a dolgokat szidta a pártot. Nem tudtam mást mondani neki, csak azt, hogy nálunk a kapitalizmus is " szar" volt, a szocializmus^építésében is van problémánk. Honnan indultunk el? Honnan volt erőnk, ^hogy orsz águnkban az ipart ötszörösére emeljük, a mezőgazdaságot másfélszeresére. Kern^elaggó gondoljuk át a dolgokat, nagyon gyakran az ember saját magét is rajtakapja, hogy az emberek mindig magasabbra törnek, mindig újat akarnak. Az ember kielégíti a társadalmi szükségleteket, ami még magasabb igényeket hoz létre. Csak a mi gondolkozásunkat, összehasonlításainkat nem szabad elengedni, mert olyan vágyak fognak keletkezni amelyet nem lehet kielégíteni. Ha a belpolitikát nézzük a IX.Kongresszusra készülünk, ami szerves r észe, összetevője az a mai küldöttértekezlet is. A mi gondolatainknak ^is valamilyen formában ott érvényesülni kell os az ott hozott határozatok végrehajtásában nekünk is reszt kel] venni. Teljesen a saját megfogalmazásomat adnám, mivel odafigyeltem néhány kritikai észrevételre ami a kongresszusi irányelvekkel volt kapcsolatos. Volt 1956 óta két pártkongresszus, amely bizonyos mértekben szer nes sebb helyzetben volt mint lesz a IX.Kongreszszus. A VII.Kongresszus beszámolt az ellenforr dalom leveréséről es a munkás na t a 1 om no gszilarditasáról. Természetesen beszámoltunk arról is, hogy a korábbi pártvezetésnek mi volt a hibája. T£b igy lehetne a VII.Kongresszust összefoglalni. _______________________________________________________________________________________________________________— " ■ ■ I ■' q ■ — ' ' ———-
