Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1962-10-07

ossz ftus fo­gyasztás 1 lakosra szá­mítva 1958- ban 41.3 kg volt, a múlt évben 48.2 kg. Pártunk VII. kongresszusa óta a mezőgazdaság átszervezése a legnagyobb politikai, társadalmi esemény a nép életében. Büsz­kén mondhatjuk, hogy ez úgy ment végbe, hogy a dolgozó paraszt­sággal nem vesztünk össze, hogy közben a termelés növekedett, az aszály ellenére különösebb zökkenők nem voltak az ország ellá­tásában. Az állatállomány - ami a legérzékenyebb az átszervezés folyamán - nálunk magasabb, mint az átszervezés előtt volt. Ezért indokolt a Központi Bizottságnak az az elvi következtetése, amely az irányelvekben van. Helyes vol^ és nemzetközi viszonylatban győzött a szocialista forradalom, mert nem következett be az osztályharc éleződése és a termelés visszaesése. Nagyon érdekes tanulságok vannak: 1955“ben amikor az országban nagyon jó mezőgazdasági termelés voltl8.5 milliárd Ft értékű mezőgazdasági terméket vásároltunk. 1961-ben azonos áron számít­va 21 milliárd Ft volt a vásárolott érték. 700 vagon hízott ser­téssel, 11 vagon vágottmarhával, 230 millió liter tejjel vásárol­tunk többet, mint 1951-ben - hozzáteszi még azt is - hogy 1961- ben is aszálykiesés volt. Felmerült a vita közben, hogy a mező­gazdaság átszervezése helyes volt-e? mert a 2 éves aszály követ­keztében voltak problémák az ellátásban. Erre határozott igennel kell válaszolni. Helyes volt a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, mert az ellátás mai viszonylatban nem volna lehetséges enélkül. Több példát sorol fel a számok tükrében^ ami azt bizo­nyítja, hogy 1952-höz viszonyítva jelenleg a mezőgazdaság átszer­vezése következtében egy növényfajtáknál milyen eredmények vannak Burgonyából 30 q volt, most 50 q-t várunk, kukoricából 6 q volt, most 13 q-t várunk, cukorrpépát 130 q-t várunk, a 60q-val szemben Ez is azt bizonyítja, hogy a nagyüzem létrehozása nélkül nem le­hetett volna technikailag is fejleszteni a mezőgazdaság színvo­nalát, nem tudtunk volna megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyek az ország ellátásában ránk hárulnak. Foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy bizonyos cikkeknél - annak ellenére - hogy a vásárlás több mint az elmúlt években, hiány mutatkozik. Ennek okaként rávilágít arra, hogy időközben bedob­ják azt, hogy nem lesz hagyma. Elmondja, hogy hagymából az idén 5 ezer vagon van felhasználásra, a tavalyi 3 ezerrel szemben. Ezt azért mondja el, mert tanulságos dolog, hogy valahol bedobják a köztudatba és hiába szállítanak árut, ha nem a szükségletnek megfelelően vásárolnak, hanem tartalékolnak, akkor probléma van. Burgonyakérdésnél sem a mennyibéggel, hanem a minőséggel van a probléma A mezőgazdasági szakembereknek az a feladat, hogy te­remtsenek rendet. A hazai burgonya le van romolva, ki kell cserél' ni jó vetőmaggal és meg kell javítani a minőséget. Képesek va­gyunk erre, meg kell oldani. Azért beszél erről, mert néha úgy nézzük, hogy a mezőgazdaság sok anyagi erőt emészt fel, ahová csak beruházunk és mégis prob­­lémákvannak. Szükséges volt az átszervezés megoldása azért is, mert a készletek központilag kell gazdálkodni, mert ha egyéni kézben van az áru, akkor nem lehet irányítani annak egyenletes el/osztását. A mezőgazdaság átszervezése megtörtént, ezzel év­százados elmaradottságot kellett felszámolni, tudjuk hogy ez mit jelent, pl. az iparban is, amíg a szövőpadtól eljutunk az automa­táig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom