Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.20.a/10)
1986-06-19
ri9 - 6 -Kiemelt figyelmet érdemel az a tevékenység, amelyet a gyermek- .és ifjúságvédelem, a gyámhatósági munka 03 a nevelési tanácsadás terén végez. A sok és megfeszített erőt kivánó preventív és védő-óvó munka ellenére sajnos országosan általánosítható tapasztalata, hogy ez a tevékenység elég széles, de nem elég mély. Vagyis a tüneti kezelésre majdnem mindig készen állunk, de a dolgok elébe menni, gyökeres változást végrehajtani már majdnem képtelenek vagyunk. Olyan intézményrendszerre lenne szükség, ahol egyesülhetne a területi felderítés és a családgondozó hálózat, amelyben a családok összes gondját együtt lehetne kezelni. b/ Ebben ma jó segítőtársa a Tanácsnak a kerületi Vöröskereszt mozgalom. Igyekezetük e téren arra irányul, hogy a vöröskeresztes aktivahálózat segitségóvel szélesítsék azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek a számát, akik felvilágositó munkájuk hatására egészségesebb, harmonikusabb családi életet élhetnek. Az eddig felsorolt sok hasznos tevékenységi forma ellenére is azt tapasztaljuk, hogy nem kellő a koordinációs tevékenység az iskola, a szabálysértési hatóság, a családvédelmi csoport és a rendőrkapitányság gyermekvédelmi tevékenysége között. c/ A családpolitikai munkában nagyon fontos szerepet tölt be a HNF kerületi Bizottsága. Feladatot vállalnak többek között: a házasság intézményének, presztízsének erősítésében, a veszélyeztetett gyermekek segítésében, a gyermekvédelemben, a családi szabadidő értelmes eltöltése szervezésében. Munkaformáik: családsegítő klubok raüködter-s tése (Családi Kör Klub, Közös Otthoninak Klub, Lakóklub, stb), Nő és Családpolitikai Munkabizottság működtetése, Szülői és Pedagógiai Bizottság működtetése, stb. d/ Nagy szerepe és .jelentősége van a gyermekek nevelésében a szülők munkahelyének. A Landler PB tárgyalta, hogy a szülők munkahelyi g©ndjai milyen hatással vannak a gyermekekre, a családra. Az első levonható következtetés az, hogy az utóbbi években a termelési feladatok teljesítésére, ill. a dolgozók jövedelmi viszonyainak javítása érdekében jelentős mértékben igénybe kell venni a főmunkaidő után a szabadidő egy részét is, hogy a többletmunka és többletjövedelem realizálódhasson. A nők munkába állásával napjainkrfe. a kétkeresős családmodell vált elterjedtté. A háztartási munkákban is igen szimmetrikus arány alakult ki férj és feleség között a családok többségében. Azonban éppen pl. a gyermekek nevelésében, az iskolával történő kapcsolattartásban ÁO ■ * - % • A
