Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1988-10-04
r~ \ í I v r*)— ti ~ jyülokozósröl részletes jogosok ly nincs, az egyesülésről ma „lehetősön szakköré törvényronJolet ror.de Ikozik. , ■ Iliikül aktualitások és .:i vénái mák, amelyek a kú;; törvénytervezőtat előhívták* 1/. Hazánkban az ombor 1 -álXampolgór i joga!; ugyan mani fseztélócik, do csak korlátozottan jutottak órvényra# Mindaz jolontöo mértékben hátráltatja na már társadalmi fejlődésünket, úo hozzájárult azokhoz a politikai-intézményi működési zavarokhoz, araolyok az almáit években .' sk. A közelmúlt úo napjaink osoményol, oz autonóm állampolgári kozdoményazó oak pedig ugyanésón sürgőtövé teszik, hoby meghaladjuk a ”ao nőm szabad, oo non ti loo* állapotokat, o jogi kövotkozotlonségoket. 2/, indokolja tehát o törvényalkotást a politikai és a gyozdasógi viszonyokra egyaránt kiterjedő reformok szükségessége. o reformok viaszafordthatatlsnná tételének garantálása f Az ér Jók- ó3 VClonény pluralizmus msgjelonitóoe. A közéleti azeraplóorc, n közügyé!:bon való réozvótolro > clkolmar. állampolgári tudat kialakítása. Az ambor természeténél fogva társas lény, ha lehetőséget kap, kiveszi részét a közös kozdomónyozóookböl• onoryiúit közösségeket formálva felozabaditja, Mihez viszont jó állampolgári közérzet, a részvételi, ez alkotó kedv felkeltése szükséges, A kerületi viták szabad légkörben folyta!:, non irányult;;:!: arra* hogy bárkit is rábírjanak a tervezetekben megfogalmazott paragrafusok olfogadására, nnak köszönhetően c vitasó rezet a colna.; megfelelően kritikusan alkotó szellemű volt. A fölszólalók non a jogszabályok "ciselláláoára" vállalkoztak, hanota nagyon is koncepcionálisan kérdeztek és vezettet: föl elgondolásokat. fi___________________________________ a
