Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.20.a/4)
1984-02-14
í "”í i j a műszaki munka presztízsét alacsonynak tartják a köztudatban. Érvként hangoztatják, hogy az egyetemekre, főiskolákra a jelentkezések száma évről - évre csökken. Sajnos igaz,, hogy a tömegtájékoztatási eszközök, de a különböző társadalmi fórumok is, az elmúlt években kevesebbet foglalkoztak a műszaki alkotások propagálásával, vagy elsősorban ezek negativ oldalaira irányították a figyelmet. Mindez a műszaki értelmiség tagjaiban hamis érzeteket erősített fel. Véleményünk szerint a helyzet valójában az, hogy ez a réteg sincs rosszabbul megbecsülve, mint más rétegek, amint ezt a mellékelt kerületi adatok is bizonyítják. Közérzetük fontos fokmérője az, hogyan látják megvalósulni munkájuk eredményét a vállalati fejlesztésekben, vezetői döntésekben. A kutatói területen dolgozók úgy érzik, hogy munkájuk közvetlenül megjelenik az eredményekben, mig termelői területen ezt kevésbé látják. A nem vezető beosztásban dolgozók igen kritikusan szemlélik a vezetők munkáját. Többen úgy érzik, hogy alábecsülik tevékenységüket, nem ösztönzik őket komolyabb erőkifejtésre. Néhányuk véleménye szerint szellemi segédmunkát végeznek. Megítélésünk szerint, ennek oka az, hogy az egyetemi képzés- jellegéből adódóan - sokirányú feladatra készít fel, a vállalatoknál viszont konkrét mérnöki, vezetői munkát kell kifejteni, mely gyakran nem egyezik azzal az idealizált elképzeléssel, melyet a tanulmányai alatt kialakit magában a hallgató. Ez a momentum a beilleszkedésnél sok gondot okoz, rontja a közérzetet, gyakran heves, szubjektív indíttatású viták forrása, sőt nem kevesekből vezető ellenességet vált ki, összefüggésben a személyes ambíciókkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyenként jogosak a kritikai észrevételek a foglalkoztatottsággal kapcsolatban, - ezt a vállalati vezetés általában nem is elemzi kellő gyakorisággal. I^az az is, hogy a mérnökök alkalmaszkodó képessége, kezdeményező készségé, aktivitása, közgazdasági szemlélete is több esetben kifogásolható. Viták forrása a mérnöki munka tartalmának értelmezése is. Többen azon a véleményen vannak, hogy a vezetői munka nem mérnöki munka, aki vezetői feladatot vállal, u§y érzi feladja mérnöki hivatását. Szakmai tevékenységük^elismerését, ugyanakkor csak vezetői _ kinevezés esetén érzik. Úgy Ítéljük meg, hogy minden mérnök vezető /"'s a vállalati szervezetben, - munkájuk sok ember tevékenységét befolyásolja. Az ezzel kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása, a mérnökökkel foglalkozó vezetők munkájának hiányosságait tükrözi. A fentiekben említett ellentmondásokkal kapcsolatos viták az egyes vállalatoknál különböző mértékben jelentkeznek. A munkahelyek többségében ezek a demokratikus fórumokon rendeződnek, máshol ezeket a fórumokat felhasználva felerősítik és hangulat keltésre használják fel. /Pl.Növényolaj, Erőkar/ Lásdj I. 2. számú melléklet. Úgy Ítéljük meg, hogy ahol a politikai és gazdazási vezetés folyamatosan foglalkozik a műszaki értelmiség problémáival, ott nem halmozódnak fel a feszültségek olyan mértékben, mely az általános közérzetet rontaná. A műszaki értelmiség anyagi - erkölcsi megbecsülése a gazdasági egységek lehetőségeivel szoros összefüggésben alakult. ./. A i
