Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.20.a/4)

1984-02-14

í "”í i j a műszaki munka presztízsét alacsonynak tartják a köztudatban. Érvként hangoztatják, hogy az egyetemekre, főiskolákra a jelentkezé­sek száma évről - évre csökken. Sajnos igaz,, hogy a tömegtájékozta­tási eszközök, de a különböző társadalmi fórumok is, az elmúlt évek­ben kevesebbet foglalkoztak a műszaki alkotások propagálásával, vagy elsősorban ezek negativ oldalaira irányították a figyelmet. Mindez a műszaki értelmiség tagjaiban hamis érzeteket erősített fel. Véleményünk szerint a helyzet valójában az, hogy ez a réteg sincs rosszabbul megbecsülve, mint más rétegek, amint ezt a mellé­kelt kerületi adatok is bizonyítják. Közérzetük fontos fokmérője az, hogyan látják megvalósulni munkájuk eredményét a vállalati fejlesztésekben, vezetői döntésekben. A kutatói területen dolgozók úgy érzik, hogy munkájuk közvetlenül megjelenik az eredményekben, mig termelői területen ezt kevésbé lát­ják. A nem vezető beosztásban dolgozók igen kritikusan szemlélik a vezetők munkáját. Többen úgy érzik, hogy alábecsülik tevékeny­ségüket, nem ösztönzik őket komolyabb erőkifejtésre. Néhányuk véle­ménye szerint szellemi segédmunkát végeznek. Megítélésünk szerint, ennek oka az, hogy az egyetemi képzés- jelle­géből adódóan - sokirányú feladatra készít fel, a vállalatoknál vi­szont konkrét mérnöki, vezetői munkát kell kifejteni, mely gyakran nem egyezik azzal az idealizált elképzeléssel, melyet a tanulmányai alatt kialakit magában a hallgató. Ez a momentum a beilleszkedés­nél sok gondot okoz, rontja a közérzetet, gyakran heves, szubjektív indíttatású viták forrása, sőt nem kevesekből vezető ellenességet vált ki, összefüggésben a személyes ambíciókkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyenként jogosak a kritikai ész­revételek a foglalkoztatottsággal kapcsolatban, - ezt a vállalati ve­zetés általában nem is elemzi kellő gyakorisággal. I^az az is, hogy a mérnökök alkalmaszkodó képessége, kezdeményező készségé, aktivitása, közgazdasági szemlélete is több esetben kifo­gásolható. Viták forrása a mérnöki munka tartalmának értelmezése is. Többen azon a véleményen vannak, hogy a vezetői munka nem mérnöki munka, aki vezetői feladatot vállal, u§y érzi feladja mérnöki hi­vatását. Szakmai tevékenységük^elismerését, ugyanakkor csak vezetői _ kinevezés esetén érzik. Úgy Ítéljük meg, hogy minden mérnök vezető /"'s a vállalati szervezetben, - munkájuk sok ember tevékenységét befo­lyásolja. Az ezzel kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása, a mérnökökkel foglalkozó vezetők munkájának hiányosságait tükrözi. A fentiekben említett ellentmondásokkal kapcsolatos viták az egyes vállalatoknál különböző mértékben jelentkeznek. A munkahelyek több­ségében ezek a demokratikus fórumokon rendeződnek, máshol ezeket a fórumokat felhasználva felerősítik és hangulat keltésre használ­ják fel. /Pl.Növényolaj, Erőkar/ Lásdj I. 2. számú melléklet. Úgy Ítéljük meg, hogy ahol a politikai és gazdazási vezetés folyama­tosan foglalkozik a műszaki értelmiség problémáival, ott nem halmo­zódnak fel a feszültségek olyan mértékben, mely az általános közér­zetet rontaná. A műszaki értelmiség anyagi - erkölcsi megbecsülése a gazdasági egy­ségek lehetőségeivel szoros összefüggésben alakult. ./. A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom